Háztartásból kikerült gyermek
Kérdés
Kaphatja a családi pótlékot továbbra is az édesanya, ha a férjével bíróság előtt megegyeztek, hogy a közös gyermeküket az anya neveli, de ezután az apa a tudta nélkül elvitte, és azóta nála van?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. október 15-én (366. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6226
[…] gyermek a huszadik életévét betölti. Tehát a családtámogatási ellátások megítélése szempontjából a bíróság előtt megtett közös szándéknyilatkozatnak, megállapodásnak kevesebb a súlya, mint annak, hogy a valóságban a gyermek hol tartózkodik életvitelszerűen. Egyszerűbben, a családi pótlék annak a szülőnek jár, aki a gyermeket a mindennapokban a háztartásában neveli. Ez a személy jelenleg a gyermek édesapja. A fennálló helyzet természetesen a bíróság előtt megtámadható, főként, ha a gyermek háztartásból történő kikerülésének körülményeit vizsgáljuk. Amennyiben itt jogszabálysértést vagy súlyosabb cselekményt állapít meg a bíróság, abban az esetben a gyermeket vissza fogják helyezni az édesanya nevelésébe, és ezáltal ismét megnyílik az út a családi pótlék kérelmezése felé. A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Tehát abban a hónapban, amikor a gyermek kikerült az anya háztartásából, a családi pótlék még a részére jár. Akár az ellátás visszafizettetésére is sor kerülhet akkor, ha az édesanya ezt követően is felvette az ellátást. Az említett jogszabály ugyanis előírja, hogy az ellátásra jogosult személy az igény-elbíráló szervnek 15 napon belül írásban köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti, ilyen különösen, ha a gyermek a kérelmező háztartásából kikerül. A gyermek jelenleg nem él az anyával közös háztartásban, így természetszerűleg a családi pótlék felvételére nem jogosít. Ugyancsak a Cst. említi meg, hogy jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. A jog-alap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; vagy a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Az ügyet mielőbb tisztázni kell mind a bíróság, mind a folyósító szerv, a lakcím szerint illetékes járási hivatal családtámogatási osztályán, mert minél tovább húzódik eset, annál nagyobb összegű visszafizetés lehet az eredmény. Illetőleg, annál később kerülhet a gyermek vissza az anya háztartásába, és ennek eredményeként annál később kérelmezheti ismételten a családi pótlékot a jogán. Jó tudni, hogy a jogalap nélkül kifizetett és végleges […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. október 15-én (366. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6226
[…] gyermek a huszadik életévét betölti. Tehát a családtámogatási ellátások megítélése szempontjából a bíróság előtt megtett közös szándéknyilatkozatnak, megállapodásnak kevesebb a súlya, mint annak, hogy a valóságban a gyermek hol tartózkodik életvitelszerűen. Egyszerűbben, a családi pótlék annak a szülőnek jár, aki a gyermeket a mindennapokban a háztartásában neveli. Ez a személy jelenleg a gyermek édesapja. A fennálló helyzet természetesen a bíróság előtt megtámadható, főként, ha a gyermek háztartásból történő kikerülésének körülményeit vizsgáljuk. Amennyiben itt jogszabálysértést vagy súlyosabb cselekményt állapít meg a bíróság, abban az esetben a gyermeket vissza fogják helyezni az édesanya nevelésébe, és ezáltal ismét megnyílik az út a családi pótlék kérelmezése felé. A családi pótlékot – függetlenül az igénylés és a megszüntetés időpontjától – teljes hónapra kell megállapítani és folyósítani. Tehát abban a hónapban, amikor a gyermek kikerült az anya háztartásából, a családi pótlék még a részére jár. Akár az ellátás visszafizettetésére is sor kerülhet akkor, ha az édesanya ezt követően is felvette az ellátást. Az említett jogszabály ugyanis előírja, hogy az ellátásra jogosult személy az igény-elbíráló szervnek 15 napon belül írásban köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti, ilyen különösen, ha a gyermek a kérelmező háztartásából kikerül. A gyermek jelenleg nem él az anyával közös háztartásban, így természetszerűleg a családi pótlék felvételére nem jogosít. Ugyancsak a Cst. említi meg, hogy jogalap nélkül veszi igénybe az ellátást az a személy, aki arra nem jogosult, vagy kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak. A jog-alap nélkül felvett ellátást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy a felvételtől vagy folyamatos ellátás esetén az ellátás megszűnésétől kevesebb mint három év telt el. Az ellátás felvétele akkor róható fel, ha a jogosult tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de ennek ellenére ő azt felvette; vagy a jogosult a saját gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Az ügyet mielőbb tisztázni kell mind a bíróság, mind a folyósító szerv, a lakcím szerint illetékes járási hivatal családtámogatási osztályán, mert minél tovább húzódik eset, annál nagyobb összegű visszafizetés lehet az eredmény. Illetőleg, annál később kerülhet a gyermek vissza az anya háztartásába, és ennek eredményeként annál később kérelmezheti ismételten a családi pótlékot a jogán. Jó tudni, hogy a jogalap nélkül kifizetett és végleges […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
