Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. szeptember 24-én (365. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6210

[…] gondatlanságából fakadóan nem tudta, hogy az ellátás őt nem illeti meg, de a körülményekből az következik, hogy ezt tudnia kellett volna. Ilyen eset lehet, ha az ügyfél azt nyilatkozza, hogy nem tudta, hogy főiskolás gyermeke jogán nem jár részére a családi pótlék, de ha a kérelem benyújtásakor elolvasta volna a tájékoztatást, akkor nyilvánvalóvá vált volna előtte ez a tény. Az esetek többségében a jogalap nélküli kifizetések jogalapját az képezi, hogy az ügyfél a részére előírt bejelentési kötelezettségét nem teljesíti. Az ellátásra jogosult ugyanis az igényelbíráló szervnek 15 napon belül köteles bejelenteni minden olyan tényt, adatot, amely az ellátásra jogosultságát vagy annak összegét érinti. Írásban kell bejelenteni valamennyi változást, de nemcsak a folyósítás, hanem a szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt is fennáll a bejelentési kötelezettség. Különösen lényeges bejelenteni a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, a gyermek, tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését, a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését, a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét, az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét, az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését, az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását. Abban az esetben, ha a leírt körülményeket megvizsgálva nem ért egyet a visszafizetésre kötelező határozattal, akkor az átvételtől számított 15 napon belül jogorvoslattal élhet, vagyis benyújthatja fellebbezését. Ha arra a megállapításra jutott, hogy a határozattal egyetért, abban az esetben lehetősége van méltányossági útra terelni az ügyet. A méltányossági kérelem benyújtásának is megvannak a feltételei, melyeknek teljesülnie kell. A jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője kivételes méltányosságból elengedheti vagy mérsékelheti, ha annak megfizetése az adós és a vele együtt élő közeli hozzátartozó megélhetését súlyosan veszélyezteti, és a követelés adóhatósági végrehajtása nincs folyamatban. A méltányosság gyakorlásának másik lehetősége az, hogy a jogalap nélkül kifizetett és jogerős határozat alapján visszakövetelt családtámogatási ellátás összegét a magánszemély kérelmére a központi családtámogatási szerv vezetője méltányosságból elengedheti, ha a visszafizetésre kötelezett személy az ellátás teljes összegét az arra jogosult személynek átadta, a felvett ellátás összege nem haladja meg a jogosultat megillető összeget, és a jogosult nem részesült egyidejűleg az ellátásban. A tartozás méltányossági elengedésére irányuló eljárás minden esetben kérelemre indul, amelyben az […]