Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2019. szeptember 10-én (364. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 6193

[…] tevékenységet folytatók eseti megbízásokon alapuló jövedelemszerzési tevékenysége azonban úgynevezett "adószámos" magánszemélyként is végezhető. Sokan élnek azzal a tévhittel, hogy egy adószám birtoklása esetében a számla értékéből adót, járulékot nem kell levonni. Ez azonban nem így van. Az adószámos magánszemélynek (nem vállalkozónak) az önálló tevékenységre vonatkozó szabályok szerint keletkezik adókötelezettsége akkor is, ha a bevételeit számlák alapján kapja. Az adószámos magánszemélyek közterhei tehát ugyanúgy állapítandók meg, mintha nem állítottak volna ki számlát.A felhasználói szerződések esetében a magánszemélyek után a kifizetőt minden esetben terheli a 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó, illetve annak függvényében szakképzési hozzájárulás is, hogy a megbízó kizárólag vagyoni értékű jogot vásárol meg, vagy – új mű létrehozása esetén – az elvégzett munkát is honorálja. A díjazás – a kivételektől eltekintve   – két részre bontható: egyrészt a személyes közreműködés díjára, másrészt a felhasználói jogra (vagyoni értékű jog).A felhasználói jog átruházásának ellenértéke után a kifizetőt 17,5 százalékos szociális hozzájárulási adó terheli.A személyes munkavégzés adó(előleg-)alapként figyelembe vett összege után a kifizetőt 17,5 százalék szociális hozzájárulási adó és 1,5 százalék szakképzési hozzájárulás terheli.A jogdíjakból származó személyijövedelemadó-, és ezáltal szociálishozzájárulásiadó-, valamint szakképzési hozzájárulási alap azonban a magánszemély költségnyilatkozata függvényében változhat, és semmiképpen sem éri el a kifizetett összeg 100 száza-lékát.A bevétellel szemben az Szja-tv. 3. számú mellékletében, továbbá művészeti tevékenység esetén a 39/1997. MKM-PM együttes rendeletben foglaltak szerint számolható el bizonylatok alapján költség. Amennyiben az adóalany költségelszámolással nem kíván élni, választhatja azt is, hogy az Szja-tv. 47. §-a (2) bekezdésének aa) pontja értelmében a kifizető 10 százalékos költséghányad figyelembevételével állapítsa meg a személyi jövedelemadó alapját.A jövedelem megállapítása után kell az adóköteles jövedelmet két részre bontani a felhasználói jog arányában. Bár az ellenérték két részének személyi jövedelemadóztatásában nincs eltérés, azonban a járulékfizetés szempontjából a szabályozás nem azonos. A magánszemély által felhasználói szerződés alapján megszerzett adóköteles jövedelem költségekkel csökkentett összegéből – nagyságától függetlenül – a kifizetőnek 15 százalékos személyi jövedelemadót kell levonni.A vagyoni jog felhasználásának ellenértékeként kapott díjból a Tbj-tv. 21. §-ának d) pontja értelmében járulékokat nem kell levonni, mert ez alapján nem képezi a nyugdíjjárulék és az egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulék alapját a szerzői jogi védelem alatt álló mű, alkotás hasznosítására irányuló felhasználási szerződés alapján a vagyoni jog felhasználásának […]