Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. július 17-én (341. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5812

[…] várakozási övezetben a mozgáskorlátozott személy vagy az őt szállító jármű vezetője a járművével a várakozást ellenőrző órával, parkométerrel vagy jegykiadó automatával ellátott várakozóhelyen, ellenőrző óra vagy jegykiadó automata működtetése nélkül is várakozhat.Egyértelmű azonban, hogy az ilyen igazolvány legnagyobb előnye, hogy a mai parkolóhely-ínséges időkben az arra rászorultaknak ne kelljen órákat bolyonganiuk a végre fellelt parkolótól az úti céljukig, hanem a közelben parkolhassanak.Az említett jogszabály négy esetet ismer, mely lehetőséget ad a kártya kibocsátására. Elsőként jogosult az igazolványra, aki a 102/2011. Korm. rendelet értelmében közlekedőképességében súlyosan akadályozott. A rendelet alapján a jogosultak olyan súlyos mozgáskorlátozott személyek, akik a közlekedőképességükben súlyosan akadályoztatva vannak, és ez az állapotuk várhatóan legalább három éven keresztül fennáll. A körzetközponti jegyző a kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az iratok megküldésével megkeresi a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatalt a közlekedőképesség minősítése érdekében. Ha a kérelem benyújtásakor az említett hivatal által kiadott szakvélemény, szakhatósági állásfoglalás már rendelkezésre áll, a kérelmet ez alapján kell elbírálni.Valóban jogosult a kártyára az a személy is, aki a 141/2000. Korm. rendelet értelmében látási fogyatékosnak, értelmi fogyatékosnak, autistának, illetve mozgásszervi fogyatékosnak minősül. Ki az, aki fogyatékossági támogatásra nyerhet jogosultságot? Az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, aki az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik, vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik, és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes. Az is jogosult, akinek a hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad. Értelmi fogyatékosként az értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű, vagy állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómiatesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető. Utoljára, de nem utolsósorban mozgásszervi fogyatékos az, aki a mozgásrendszer károsodása, illetőleg […]