Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2018. március 27-én (335. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5712

[…] eltérő napi munkaidőt. A hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló beosztás szerinti napi munkaideje lehet az általánostól (napi 12, heti 48 óra) eltérően legfeljebb huszonnégy, heti munkaideje pedig legfeljebb hetvenkét óra, de csak akkor, ha a felek ebben is írásban megállapodtak. E megállapodás sajátossága, hogy a munkavállaló felmondhatja a naptári hónap utolsó napjára, munkaidőkeret elrendelése esetén a munkaidőkeret utolsó napjára tizenöt napos határidővel.A 24/48 órás munkaidő-beosztás a napi munkaidő egyenlőtlen beosztása, amit a munkáltató munkaidőkeret elrendelése mellett tud alkalmazni. A havi, illetve többhavi munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő változó attól függően, hogy az adott hónapban, hónapokban meghatározott keretidőtartamban – a hétköznapra eső munkaszüneti napok figyelmen kívül hagyása mellett – hány általános munkarend szerinti munkanap van. Emiatt nem megfelelő meghatározás a feltett kérdésben az, hogy a munkavállaló "havi 240 órát dolgozik".A hosszabb teljes napi munkaidőben foglalkoztatottak esetén is legalább a teljes munkaidőre megállapított minimálbért, illetve a feltételek fennállása esetén a garantált bérminimumot kell alapbérként megállapítani. A portás munkakörhöz nincs legalább középfokú képzettséget, szakképzettséget előíró jogszabály, és ha a munkáltató sem követel meg ilyet, akkor garantált bérminimumra nem jogosult. A munkavállalónak – a műszakpótlékra jogosult munkavállalót kivéve – éjszakai munkavégzés esetén, ha ennek tartama az egy órát meghaladja, tizenöt százalék bérpótlék jár. A 24/48 órás munkaidő-beosztásból adódóan a munkavállalót éjszakai pótlék bizonyosan megilleti. A felek a vasárnapi, a munkaszüneti napi, a műszakpótlékot, valamint az éjszakai pótlékot magában foglaló alapbért állapíthatnak meg, más pótlékok az alapbérbe nem építhetők be. Az alapbért az írásba foglalt munkaszerződésnek tartalmaznia kell, és az alapbérben való megállapodásból ki kell tűnnie annak, hogy a felek megállapodása szerint az a fentiek közül mely pótlékokat foglalja magában. A bérpótlékok a munkavállalót jogosultságtól függően megillető többletdíjazások, és e rendeltetésük nem veszhet el azáltal, hogy az Mt. lehetővé tette bizonyos pótlékok alapbéresítését. Továbbá a minimálbér minden munkavállalót megillet bármely munkakörülményre tekintet nélkül, ezért nem rendeltetésszerű, ha a felek a minimálbérnek megfelelő alapbérbe a pótlékokat beépítik. Semmilyen jogszabály nem tér ki arra, hogy az alapbérbe beépített bérpótlékok esetén az alapbért hogyan kell "kiszámolni", illetve a minimálbért mennyivel kell megemelni, ha a pótlékok beépítésre kerülnek az alapbérbe, de a rendeltetésszerű joggyakorlás és a méltányosság elve azt kívánja, hogy a beépített bérpótlék(ok)kal megállapított alapbér ne legyen azonos mértékű a jogszabályban előírt kötelező legkisebb munkabérrel. A betegszabadság kiadására a szabadság kiadására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A?munkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének nincs jelentősége a szabadság kiadása szempontjából. Ugyanúgy kell kiadni a részmunkaidőben, az alacsonyabb és a hosszabb teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalók szabadságát, mint az általános teljes munkaidőben foglalkoztatottakét. A szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra […]