Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. november 7-én (328. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5584

[…] jogalkalmazás abban, hogy a többletszabadságot a munkavállalónak meg kell téríteni, vagy az a munkáltató kizárólagos kockázata, mert amikor megelőzően arról döntött, hogy a foglalkoztatottat ilyen formában is kedvezményben részesíti, számolni kellett azzal az esetleges következménnyel, hogy a többletként kiadott szabadság visszakövetelésére nem lesz módja. A kérdés a munkavállalói érdekek oldaláról nézve megközelíthető úgy, hogy a szabadság arányos része jár, annál több a munkavállaló részéről nem követelhető. A munkáltató természetesen ettől függetlenül többletszabadságnapokat is biztosíthat, de ez kizárólag tetszése szerint adható, és amennyiben adott, azt a jogviszony váratlan megszűnése esetében nem követelheti vissza.A régi Mt. alkalmazásának időszakában az eljárás nyilvánvaló volt, mert a korábban hatályos törvény a szabadság kiadása fejezetrészében rendelkezett arról a helyzetről, amikor a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné. Ebben az esetben a régi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése alapján a szabadságkülönbözetre kifizetett munkabért ugyan meghatározott kivételektől eltekintve – a munkaviszony a munkavállaló nyugdíjazása vagy halála, illetve a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnt meg, vagy a munkavállalót sorkatonai, illetve polgári szolgálatra hívták be –, de a munkavállaló köteles volt visszafizetni.A jelenleg hatályos Mt. a hivatkozott jogszabályhelyet már nem tartalmazza, és ez téves következtetésre ad okot. Megtévesztő, hogy a megelőzően deklarált munkavállalói kötelezettség az új Mt.-ben egzakt formában már nem jelent meg. Az új Mt. a 121. § (1) bekezdésében kizárólag arról rendelkezik, hogy ha a munkavállaló munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg – kivéve a gyermek születése esetén az apát megillető pótszabadságot –, a szabadság arányos része jár.A megelőző egyértelmű szabályozás és annak ismeretében, hogy a jelenleg hatályos törvény nem rendelkezik arról, miként kell eljárni, ha a munkavállaló az időarányosan járó szabadságnál többet vett igénybe, még nem jelentheti azt, hogy az időarányosan túl kivett szabadság nem követelhető vissza.A "szabadság arányos része jár" értelmezéséből levezethető, hogy év közben végződött munka-viszony esetében is időarányosan jár a szabadság, […]