Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2017. január 31-én (312. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5298

[…] jogosultsága megszűnésének időpontjáról. Ez azért is szükséges, hogy megállapításra kerüljön, a táppénzjogosultság lejártát követően milyen más ellátásra (pl. rehabilitációs ellátásra) válhat jogosulttá a biztosított, hogy ne legyen ellátatlan.Amennyiben a keresőképtelenség hosszú ideig fennáll, felmerül, hogy a munkavállaló a továbbiakban nem lesz képes ellátni korábbi munkakörét, nem lesz jövedelme, ezért érdemes időben elindítani egy komplex minősítési eljárást, amelynek eredménye jogosultságot teremthet a megváltozott munkaképességű személyek ellátásaira. A komplex minősítést megelőzően az érintetteknek – háziorvossal történő egyeztetést követően – a megfelelő szakrendeléseken kell a panaszaikat kivizsgáltatni, az eredményekről az orvosi papírokat időben beszerezni. Ezeket a vizsgálati eredményeket kell majd az orvos szakértők részére hiánytalanul átadni a komplex minősítési vizsgálat során, hiszen ezen dokumentumok alapján nyerhető teljes kép az aktuális egészségi állapotról. A komplex minősítési eljárás a rehabilitációs hatóságként eljáró fővárosi és megyei kormányhivataloknál indítható el.A 33/1998. NM rendelet 7. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglaltak alapján soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot kell végezni a 30 napos keresőképtelenséget követően. Amennyiben a vizsgálat azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munka-köre ellátására nem alkalmas, akkor a munkavédelmi szabályok értelmében az adott munkakörben nem foglalkoztatható, de ehhez nem kötődik direkt módon olyan szabály, hogy a munkáltató ebben az esetben köteles a munkavállaló részére megfelelő másik munkakört felajánlani, illetve ennek hiányában a munkaviszonyt felmondással megszüntetni.A munkáltatói felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet. Az egészségügyi ok a munkáltató képességeivel összefüggő okok közé tartozik, de nem köteles a munkáltató felmondással élni, ha az időszakos vagy soron kívüli munkaköri és szakmai alkalmassági vizsgálat során megállapítást nyer, hogy a munkavállaló munkakörének ellátására egészségügyi okból alkalmatlan, továbbá akkor sem köteles a munkavállaló számára a munkahelyen egészségügyi alkalmasságának megfelelő munkakört felajánlani, ha van ilyen betöltetlen munkakör. A munkavállaló ilyenkor mentesül a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségének teljesítése alól, ugyanakkor a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatás tilalma miatt a munkáltató is mentesül a foglalkoztatási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának nem akadálya a munkavállaló munkaköri alkalmatlansága, mert a szabadság ideje alatt amúgy is mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, ezért ez idő alatt nem valósul meg a munkavédelmi szempontból tilalmas foglalkoztatás, azonban a szabadság lejártát követően ismét beáll a munkáltató foglalkoztatási, illetve a munkavállaló munkavégzési kötelezettsége, amely a tilalmazott munkakörben nem lehetséges. Kérdés, hogy a munkavállalót milyen díjazás illeti meg arra az időre, amikor nincs szabadságon, de munkaköri alkalmatlansága miatt foglalkoztatása tilalmazott. Tévhit, hogy a munkáltató minden ilyen esetben állásidőre járó bért köteles fizetni. Állásidőről akkor beszélünk, ha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget. Állásidőre járó bért pedig akkor kell fizetni, ha az állásidőre nem elháríthatatlan külső okból került sor. A munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége a munkaszerződés szerinti munkakörben történő foglalkoztatásra terjed ki, aminek teljesítése a munkavállaló munkaköri egészségügyi alkalmatlansága esetén jogszabályi tilalomba ütközik, és ez zárja ki, hogy a munkáltató eleget tehessen foglalkoztatási kötelezettségének. Ez egyben elháríthatatlan külső oknak is tekinthető, feltéve hogy […]