Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. július 26-án (302. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5134

[…] rendelettel sem lehet megállapítani közgyógyellátásra való jogosultságot annak, akinek az egy főre számított havi családi jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150 százalékánál, egyedül élő esetén 200 százalékánál magasabb, és a havi rendszeres gyógyítóellátás költségének mértéke az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 25 százalékát nem haladja meg.Alanyi jogon kaphat ellátást az, aki bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben lakik, és átmeneti gondozott, átmeneti és tartós nevelésbe vett kiskorú, továbbá a rendszeres szociális segélyben részesülő egészségkárosodott személy, a pénzellátásban részesülő hadigondozott és a nemzeti gondozott, valamint a központi szociális segélyben részesülő. Közgyógyellátást kaphat még a rokkantsági járadékos, valamint az, aki I., II. csoportú rokkantsága alapján részesül nyugellátásban, baleseti nyugellátásban. Alanyi jogon ezeken felül még az kaphat ilyen jellegű ellátást, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója magasabb összegű családi pótlékban részesül. Ez az a kapcsolódási pont, ahol a családi pótlék összefügg a közgyógyellátással, már csak az a kérdés, ki jogosult magasabb összegű családi pótlékra? Emelt összegű családi pótlékra az a személy jogosult, illetve az a személy adhat jogot, aki tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos. Tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos a tizennyolc évesnél fiatalabb gyermek, aki a külön jogszabályban meghatározott betegsége, illetve fogyatékossága miatt állandó vagy fokozott felügyeletre, gondozásra szorul, illetve az a tizennyolc évesnél idősebb személy, aki tizennyolcadik életévének a betöltése előtt munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, illetve legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedett, és ez az állapot egy éve tart, vagy előreláthatólag legalább egy évig fennáll.Összefoglalva, a kérdésre úgy válaszolhatunk, hogy közgyógyellátásra alanyi jogon – többek között – jogosult az a személy is, aki magasabb összegű családi pótlékban részesül.Az igény benyújtásának helye a fővárosi és megyei kormányhivatal lakcím szerint illetékes járási (fővárosi kerületi) hivatala, illetőleg méltányossági kérelem esetében a lakcím szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatala. A közgyógyellátás iránti kérelmet a 63/2006. Korm. rendelet 9. számú melléklete szerinti formanyomtatványon kell benyújtani. A kérelem elbírálásához a havi rendszeres gyógyítóellátásokról a kormányrendelet 10. számú mellékletét képező igazolást a háziorvos tölti ki. Ezenkívül új megállapítás esetén igazolni kell az alanyi jogcímhez szükséges feltétel fennállását. A háziorvosi igazolást – a beteg aláírását követően – zárt borítékban a kérelmező nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének feltüntetésével kell csatolni a kérelemhez. A borítékon a "háziorvosi igazolás közgyógyellátás igénybevételéhez" szövegrészen túl fel kell tüntetni a háziorvos nevét és bélyegzőszámát is. Nem kell csatolni a háziorvos igazolását, ha a kérelmező nyilatkozik arról, hogy egyéni gyógyszerkeret megállapítására nem tart igényt. A közgyógyellátással kapcsolatos eljárásban az illetékes kormányhivatal egészségbiztosítási osztálya vesz részt. Esetünkben a családi pótlék folyósításának igazolását a folyósított magasabb összegű családi pótlékról a kormányhivatal családtámogatási osztálya állíthatja ki. Nem lehet közgyógyellátási jogosultságot megállapítani, […]