Rehabilitációs ellátás melletti munkavégzés
Kérdés
Milyen feltételekkel vállalhat munkát egy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, hogy ne veszítse el az ellátásra való jogosultságát?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. május 24-én (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5073
[…] keresetek vizsgálata során három egymást közvetlenül követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni. Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy csak három hónapig dolgozik, a háromhavi kereset átlagának számítása voltaképpen egyszerű, de más a helyzet, ha mondjuk a munkaviszony a három hónapot meghaladja. Ilyenkor a vizsgálat során értelemszerűen a keresőtevékenység első három hónapjában (például februártól áprilisig) elért jövedelmek havi átlagát veszik figyelembe, és viszonyítják a minimálbér 150 százalékához. Majd a 4. hónap (a példánál maradva ez május hónap) keresete csatlakozik a vizsgált időszakhoz úgy, hogy az 1. hónap (tehát február) jövedelme kiesik. A belépő 4. hónap lesz a vizsgált periódus új harmadik hónapja (következésképpen a három hónapos időszak márciustól májusig tart). Ilyen metódus alapján lép be az 5. hónap (június) keresete, majd esik ki az eredetileg 2. hónap (március). Minden újabb hónap "belépése" után el kell végezni a keresetvizsgálatot, és a háromhavi jövedelem átlagát kell viszonyítani 2016-ban a 166 500 forinthoz. Természetesen a rehabilitációs ellátás nem szűnhet meg, ha a keresőtevékenység a három hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága is lényegtelen. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 305. számában – 2016.09.20.) Észrevétel: Álláspontom szerint a Társadalombiztosítási Levelek 299. számában megjelent 5073. szám alatt feltett kérdésre adott válasz téves. A cikk elején még helyesen idézik a 2011. évi CXCI. tv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontját ("…ha keresőtevékenységből származó jövedelmük három egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát, 2016-ban a 166 500 forintot, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén pedig a 193 500 forintot, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel. A keresetkorlát átlépése esetén a rehabilitációs pénzbeli ellátás megszűnik.") Ezt követően azonban a cikk leszögezi: "A keresetek vizsgálata során három egymást követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni." A törvény szövege sehol sem említ átlagot, ezért, szerintünk, a cikk téves. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! A szóban forgó kérdésben a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. május 24-én (299. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 5073
[…] keresetek vizsgálata során három egymást közvetlenül követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni. Ha a rehabilitációs ellátásban részesülő személy csak három hónapig dolgozik, a háromhavi kereset átlagának számítása voltaképpen egyszerű, de más a helyzet, ha mondjuk a munkaviszony a három hónapot meghaladja. Ilyenkor a vizsgálat során értelemszerűen a keresőtevékenység első három hónapjában (például februártól áprilisig) elért jövedelmek havi átlagát veszik figyelembe, és viszonyítják a minimálbér 150 százalékához. Majd a 4. hónap (a példánál maradva ez május hónap) keresete csatlakozik a vizsgált időszakhoz úgy, hogy az 1. hónap (tehát február) jövedelme kiesik. A belépő 4. hónap lesz a vizsgált periódus új harmadik hónapja (következésképpen a három hónapos időszak márciustól májusig tart). Ilyen metódus alapján lép be az 5. hónap (június) keresete, majd esik ki az eredetileg 2. hónap (március). Minden újabb hónap "belépése" után el kell végezni a keresetvizsgálatot, és a háromhavi jövedelem átlagát kell viszonyítani 2016-ban a 166 500 forinthoz. Természetesen a rehabilitációs ellátás nem szűnhet meg, ha a keresőtevékenység a három hónapot nem éri el. Ebben az esetben az elért jövedelem nagysága is lényegtelen. Olvasói észrevétel (megjelent a Társadalombiztosítási Levelek 305. számában – 2016.09.20.) Észrevétel: Álláspontom szerint a Társadalombiztosítási Levelek 299. számában megjelent 5073. szám alatt feltett kérdésre adott válasz téves. A cikk elején még helyesen idézik a 2011. évi CXCI. tv. 10. §-a (2) bekezdésének b) pontját ("…ha keresőtevékenységből származó jövedelmük három egymást követő hónapon keresztül nem haladja meg a minimálbér 150 százalékát, 2016-ban a 166 500 forintot, biztosított egyéni és társas vállalkozó esetén pedig a 193 500 forintot, amennyiben az egyéni vállalkozó személyesen végzett főtevékenysége vagy a társas vállalkozó főtevékenysége legalább középfokú iskolai végzettséget, vagy középfokú szakképzettséget igényel. A keresetkorlát átlépése esetén a rehabilitációs pénzbeli ellátás megszűnik.") Ezt követően azonban a cikk leszögezi: "A keresetek vizsgálata során három egymást követő hónapban elért keresetek havi átlagát kell alapul venni." A törvény szövege sehol sem említ átlagot, ezért, szerintünk, a cikk téves. A szerző válaszol: Tisztelt Olvasónk! Köszönjük szépen az észrevételt! A szóban forgó kérdésben a rehabilitációs ellátás melletti keresőtevékenység […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
