Kft. ügyvezetőjének közterhei
Kérdés
Milyen összegű levonások terhelik egy kft. megbízási jogviszonyban foglalkoztatott ügyvezetője részére kifizetett díjat abban az esetben, ha a díj nem éri el a minimálbér 30 százalékát, és az ügyvezető egyéni vállalkozóként a minimálbért meghaladó havi vállalkozói kivétje után fizeti meg a közterheket? Milyen közteherfizetési kötelezettség terheli ebben az esetben a társaságot? Igénybe vehetők az adó- és járulékkedvezmények? Mennyiben változna a fizetési kötelezettség, ha a tag főállású munkaviszonyban látná el a feladatait, havi 300 000 forint munkabér ellenében, és egyéni vállalkozását emellett továbbra is folytatná?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. február 23-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4969
[…] egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Teljesen más megítélés alá esik az ügyvezető jogviszonya, amennyiben az ügyvezető egyben tagja is a társaságnak. Ilyenkor a Tbj-tv. 4. § d) pontja 5. alpontjának előírását kell követni, mely szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaság tevékenységi körének gyakorlásában személyesen közreműködik, és erre tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. Ha jól értelmezzük a kérdésben leírtakat, akkor az ügyvezető részéről más tevékenység folytatásáról nincs szó, tehát ha az ügyvezető tagja is a társaságnak, akkor a Tbj-tv. előbbiekben hivatkozott paragrafusa értelmében az ügyvezetői tisztségéből eredően keletkezik a társas vállalkozói jogviszonya. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor utána alapesetben a ténylegesen kifizetett jövedelme után kell a társas vállalkozásban megfizetni a járulékokat. Mindebből következően az ügyvezető részére kifizetett "megbízási díj" a járulékok és a szociális hozzájárulási adó szempontjából társas vállalkozói jövedelemnek minősül, és utána az egyéni járulékokat – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalékos a munkaerőpiaci járulék) – meg kell fizetni. A kft.-nek az ügyvezető tagot társas vállalkozóként biztosításra be kell jelentenie a 'T1041 Bejelentőlapon, és a részére kifizetett díjazás után – annak összegére tekintet nélkül – 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján "megfordul" a járulékfizetési kötelezettség, és ekkor az egyéni vállalkozásában kell csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után megfizetni a járulékokat [Tbj-tv. 31. § (6) bekezdése]. Az adó- és járulékkedvezmények tekintetében elmondható, hogy jelentős részben csak a munkaviszonyban álló foglalkoztatottak után érvényesíthetők, így az ügyvezető után akár vezető tisztségviselőként, akár […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2016. február 23-án (293. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4969
[…] egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség terheli. Teljesen más megítélés alá esik az ügyvezető jogviszonya, amennyiben az ügyvezető egyben tagja is a társaságnak. Ilyenkor a Tbj-tv. 4. § d) pontja 5. alpontjának előírását kell követni, mely szerint társas vállalkozónak minősül a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagja, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el, kivéve ha a társaság tevékenységi körének gyakorlásában személyesen közreműködik, és erre tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. Ha jól értelmezzük a kérdésben leírtakat, akkor az ügyvezető részéről más tevékenység folytatásáról nincs szó, tehát ha az ügyvezető tagja is a társaságnak, akkor a Tbj-tv. előbbiekben hivatkozott paragrafusa értelmében az ügyvezetői tisztségéből eredően keletkezik a társas vállalkozói jogviszonya. Ha a társas vállalkozó egyidejűleg egyéni vállalkozó is, akkor utána alapesetben a ténylegesen kifizetett jövedelme után kell a társas vállalkozásban megfizetni a járulékokat. Mindebből következően az ügyvezető részére kifizetett "megbízási díj" a járulékok és a szociális hozzájárulási adó szempontjából társas vállalkozói jövedelemnek minősül, és utána az egyéni járulékokat – a 10 százalékos mértékű nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos mértékű egészségbiztosítási és munkaerőpiaci járulékot (melyből 4 százalékos mértékű a természetbeni egészségbiztosítási járulék, 3 százalékos a pénzbeli egészségbiztosítási járulék, valamint 1,5 százalékos a munkaerőpiaci járulék) – meg kell fizetni. A kft.-nek az ügyvezető tagot társas vállalkozóként biztosításra be kell jelentenie a 'T1041 Bejelentőlapon, és a részére kifizetett díjazás után – annak összegére tekintet nélkül – 27 százalékos szociális hozzájárulási adót kell fizetnie. Az egyéni vállalkozó a társas vállalkozás részére a tárgyév január 31-éig tett nyilatkozat alapján évenként az adóév egészére választhatja, hogy a legalább a járulékfizetési alsó határ (minimálbér) után történő járulékfizetési kötelezettséget társas vállalkozóként teljesíti. E választása alapján "megfordul" a járulékfizetési kötelezettség, és ekkor az egyéni vállalkozásában kell csak a ténylegesen elért járulékalapot képező jövedelem után megfizetni a járulékokat [Tbj-tv. 31. § (6) bekezdése]. Az adó- és járulékkedvezmények tekintetében elmondható, hogy jelentős részben csak a munkaviszonyban álló foglalkoztatottak után érvényesíthetők, így az ügyvezető után akár vezető tisztségviselőként, akár […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
