Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2015. október 13-án (286. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4868

[…] nyugdíj között, pontos választ nem tudunk adni, de reméljük, hogy tudunk segíteni egy példával. Mielőtt azonban rátérnénk a példára, általánosságban bemutatjuk az öregségi nyugdíj összegét meghatározó rendelkezéseket. Az első és legfontosabb dolog, amit az öregségi nyugdíj összegéről tudni kell, hogy az a nyugdíjjárulék alapját képező átlagkereset összegéhez és az elismert szolgálati időhöz igazodik, pontosabban a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset és a szolgálati idők teljes években (365 naptári napban) meghatározott számától függő szorzószám szorzata. Az alábbi táblázat azt mutatja meg, hogy az egyes szolgálatiidő-tartamoknál az öregségi nyugdíj összege az alapját képező átlagkereset hány százaléka. Szolgálati idő (év) Az öregségi nyugdíj alapját képező havi átlagkereset százaléka 15 43,0 16 45,0 17 47,0 18 49,0 19 51,0 20 53,0 21 55,0 22 57,0 23 59,0 24 61,0 25 63,0 26 64,0 27 65,0 28 66,0 29 67,0 30 68,0 31 69,0 32 70,0 33 71,0 34 72,0 35 73,0 36 74,0 37 75,5 38 77,0 39 78,5 40 80,0 41 82,0 42 84,0 43 86,0 44 88,0 45 90,0 46 92,0 47 94,0 48 96,0 49 98,0 50 vagy több 100,0 A nyugdíj alapjául szolgáló kereset átlagát főszabály szerint az 1988. január 1-jétől a nyugdíj megállapításának kezdőnapjáig elért (átlagszámítási időszak) nettó keresetekből számolják ki. Szolgálati időként azokat az időszakokat kell figyelembe venni, amelyek alatt a biztosított nyugdíjjárulék fizetésére kötelezett volt, illetve megállapodás alapján nyugdíjjárulékot fizetett. Ugyanakkor vannak olyan időszakok is, amelyek nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség nélkül szolgálati időnek minősülnek. Ezeket az időszakokat a Tny-tv. pontosan meghatározza. A nyugdíj összegének számítása az egyes években elért keresetek nettósításával, vagyis a kifizetésük idején érvényes szabályok szerinti járulékmértékkel és személyi jövedelemadóval való csökkentésével "kezdődik". Ezt követi a valorizáció. A valorizáció nem más, mint a nyugdíjazást megelőző naptári év előtt elért kereseteknek a nyugdíjazást megelőző naptári év kereseti szintjéhez való igazítása, amely az országos nettó átlagkereset egyes években történő növekedésén alapul. A valorizáció után a napi átlagkereset kell kiszámítani, méghozzá úgy, hogy a valorizált kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszaknak a biztosításban töltött azon napjainak számával, amelyekre a nyugdíjat igénylőnek keresete, jövedelme volt (osztószám). Az osztószám megállapításánál a heti pihenőnapokat, a munkaszüneti napokat és a szabadnapokat is figyelembe kell venni. A nyugdíj alapjául szolgáló havi átlagkereset meghatározása érdekében a kapott napi átlagot meg kell szorozni 365-tel, és elosztani 12-vel. Itt azonban még nem ér véget a nyugdíj összegének bonyolult számítási […]