NAV megállapításai kft. ügyvezetője munkaviszonyára vonatkozóan
Kérdés
Milyen lehetőségei vannak egy kft.-nek abban az esetben, ha a NAV ellenőrzése megállapította, hogy a cég ügyvezetője 4 órás munkaviszonyban nem láthatta el a feladatait az ellenőrzött 2011-2012. években? Az ellenőrzésről készült határozatban a garantált bérminimum alapján kötelezték a céget a közterhek visszamenőleges megfizetésére.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. január 28-án (252. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4294
[…] kompetenciájába tartozik, így amennyiben ők a munkaviszony mellett döntenek, abba a hatóság nem avatkozhat bele, a jogviszony átminősítésére ilyenformán nincs lehetősége. Ugyanez vonatkozik a munkaidő nagyságára is, az adóhatóság nem kifogásolhatja az ügyvezetői feladatok napi 4 órás részmunkaidőben történő ellátását. A másik észrevételünk a megállapítással szemben a garantált bérminimum járulékalapként történt figyelembevételével kapcsolatos. A Tbj-tv. 4. §-ának d/5. pontja alapján társas vállalkozónak kell tekinteni a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Ez alól kivételt az jelent, ha az ügyvezető a társaság tevékenységében nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történő tényleges és személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. E szabály értelmében tehát a kizárólag ügyvezetést végző tagot akkor lehet társas vállalkozónak minősíteni, ha a tisztségből adódó feladatait nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony keretében látja el. Amennyiben a kérdésben említett kft. az ügyvezetővel munkaszerződés alapján érvényesen munkaviszonyt létesített, az adóhatóság ezt nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem tehet ezzel ellentétes megállapítást. Ha valamilyen – előttünk ismeretlen – okból a szóban forgó ügyvezetőt jogszerűen társas vállalkozónak kell tekinteni, abban az esetben a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetői díjazását kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügyvezető díjazásban nem részesül, vagy a jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében nyugdíjjárulék-alapnak a minimálbért, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjának pedig a minimálbér másfélszeresét kell tekinteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s/2. pontja úgy rendelkezik, hogy minimálbérnek a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege minősül, ha […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2014. január 28-án (252. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4294
[…] kompetenciájába tartozik, így amennyiben ők a munkaviszony mellett döntenek, abba a hatóság nem avatkozhat bele, a jogviszony átminősítésére ilyenformán nincs lehetősége. Ugyanez vonatkozik a munkaidő nagyságára is, az adóhatóság nem kifogásolhatja az ügyvezetői feladatok napi 4 órás részmunkaidőben történő ellátását. A másik észrevételünk a megállapítással szemben a garantált bérminimum járulékalapként történt figyelembevételével kapcsolatos. A Tbj-tv. 4. §-ának d/5. pontja alapján társas vállalkozónak kell tekinteni a korlátolt felelősségű társaság olyan természetes személy tagját, aki a társaság ügyvezetését nem munkaviszony alapján látja el. Ez alól kivételt az jelent, ha az ügyvezető a társaság tevékenységében nem munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében történő tényleges és személyes közreműködésére tekintettel már eleve társas vállalkozónak minősül. E szabály értelmében tehát a kizárólag ügyvezetést végző tagot akkor lehet társas vállalkozónak minősíteni, ha a tisztségből adódó feladatait nem munkaviszony, hanem megbízási jogviszony keretében látja el. Amennyiben a kérdésben említett kft. az ügyvezetővel munkaszerződés alapján érvényesen munkaviszonyt létesített, az adóhatóság ezt nem hagyhatja figyelmen kívül, és nem tehet ezzel ellentétes megállapítást. Ha valamilyen – előttünk ismeretlen – okból a szóban forgó ügyvezetőt jogszerűen társas vállalkozónak kell tekinteni, abban az esetben a személyes közreműködés díjazásának az ügyvezetői díjazását kell tekinteni. Abban az esetben, ha az ügyvezető díjazásban nem részesül, vagy a jövedelme nem éri el a járulékfizetési alsó határt, a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése értelmében nyugdíjjárulék-alapnak a minimálbért, az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék alapjának pedig a minimálbér másfélszeresét kell tekinteni. A Tbj-tv. 4. §-ának s/2. pontja úgy rendelkezik, hogy minimálbérnek a biztosított társas vállalkozó járulékfizetéséről szóló rendelkezések alkalmazásában a tárgyhónap első napján, a teljes munkaidőre érvényes garantált bérminimum havi összege minősül, ha […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
