Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. augusztus 21-én (243. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4164

[…] adóhatóságnak. A biztosítási jogviszony folyamatosan fennáll (nem szünetel) a két behívás közötti időszakban is, tehát amikor a munkavállaló nem végez munkát, és díjazásban sem részesül.2. Munkakörmegosztás (Mt. 194. §)Ezen új munkaviszonyforma esetén a munkáltató és legalább két munkavállaló oly módon kötnek munkaszerződést, hogy a munkavállalók közösen vállalják egy adott munkakörbe tartozó feladatok ellátását. A munkakörmegosztás esetén lényegében részmunkaidős foglalkoztatásról van szó, azzal a speciális kitétellel, hogy a törvény nem szabja meg a napi 8 órás munkaidő munkavállalók közötti felosztásának arányát. A munkaköri feladatok ellátása napi 8 órás munkaidőben történik, azonban ezen teljes munkaidőn belül több munkavállaló akár egymást váltva végzi el a munkát. A munkakörmegosztás esetén valamennyi szerződő munkavállaló egyazon munkakör ellátására köteles, így a munkaszerződésnek a munkakört megállapító kikötése valamennyi munkavállaló vonatkozásában irányadó. Mivel azonban a munkaszerződésben több munkavállaló szerződik egyszerre, az egyes munkavállalók munkaviszonyával kapcsolatos feltételeket (pl. próbaidő, munkavégzés helye, munkavégzés időtartama) külön-külön kell a munkaszerződésben rögzíteni, és az sem kizárt, hogy a munkaszerződés egyéb feltételei tekintetében az egyes munkavállalókra más-más szabályok kerüljenek rögzítésre. A munkaszerződés szerinti munkakör ellátására a munkavállalók együttesen vállalnak kötelezettséget. Ha bármely munkavállaló akadályoztatva van (pl. szabadság, keresőképtelenség, más hasonló ok miatt), a munkaszerződésben szereplő többi munkavállaló köteles – helyette is – a munkafeladatok maradéktalan ellátására. A munkaidő-beosztásra a kötetlen munkarendre irány­adó szabályok érvényesek, azaz a munkavállalóknak egymás között kell a munkaidő beosztásáról megállapodniuk. Elviekben a felek kötött munkaidőben is megállapodhatnak, egymást követő munkavégzést is elhatározhatnak. A munkavállalókat a munkakörhöz tartozó munkabér egyenlő arányban illeti meg, kivéve ha együttesen ettől eltérően állapodtak meg. A munkaszerződésben csak azt kell meghatározni, hogy a munkaviszonyban álló valamennyi munkavállaló együttesen milyen összegű alapbérre jogosult. Ha munkakör-megosztásos munkaszerződésben kettőnél több munkavállaló vesz részt, az egyes munkavállalók munkaviszonya külön-külön is megszűnhet, illetve megszüntethető. Amennyiben a munkavállalók száma egy főre csökken, akkor a munkaviszony a törvény erejénél fogva megszűnik. A munkáltató ilyen esetben köteles annyi időre járó távolléti díjat megfizetni az utolsó munkavállalónak, amennyi a munkáltatói felmondás esetén jár, és mindemellett megfelelően alkalmazni kell a végkielégítés szabályait is. Annak természetesen nincs akadálya, hogy a megmaradó munkavállalóval másik típusú munkaviszonyt létesítsen a munkáltató.3. Több munkáltató által létesített munkaviszony (Mt. 195. §)Az Mt. 2012. július 1-jétől lehetőséget teremtett arra is, hogy egy munkaszerződésben több munkáltató állapodjon meg egy munkavállalóval ugyanazon munkakörbe tartozó feladatok ellátására. A feleknek a munkaszerződésben meg kell határozniuk azt a munkáltatót, amelynek kötelezettsége lesz biztosítottként bejelenteni a munkavállalót, […]