Hallgatói munkadíj


Milyen járulék-, illetve adókötelezettség terheli a munkáltatót és a hallgatót a havi 65 000 forint összegű hallgatói munkadíj után? Vonatkozik rá a 25 év alattiak kedvezménye?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. április 16-án (236. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4048

[…] válnak." A leírtak alapján a havi bruttó 65 000 forint hallgatói munkadíj után egyértelműen az általános szabályok szerint kell megfizetni a szociális hozzájárulási adót, valamint a díjból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot, illetve a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is. A 2011. évi CLVI. tv. 462/B. §-a alapján a foglalkoztatót megilleti a 25 év alattiak foglalkoztatására tekintettel járó adókedvezmény. Az Szja-tv. 1. számú melléklete alapján az egyes tevékenységekhez kapcsolódóan adómentes – többek között – a szakképző iskolai tanulónak, illetve felsőfokú szakképzésben részt vevő hallgatónak tanulószerződés, illetve hallgatói szerződés alapján, valamint szakképzésben tanulószerződés nélkül részt vevő tanulónak a szorgalmi idő befejezését követő összefüggő szakmai gyakorlat időtartamára külön jogszabály szerint kötelezően kifizetett díjazás, valamint a tanuló­szerződéses tanulót jogszabály alapján megillető kiegészítő pénzbeli juttatás, továbbá a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény alapján a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprésze terhére folyósított szakiskolai tanulmányi ösztöndíj. Amennyiben tehát a hallgatói munkadíj kifizetésére a fenti feltételekkel kerül sor, véleményünk szerint a Felsőokt-tv. 44. §-ának (3) bekezdésében meghatározott, kötelezően fizetendő összeg adómentes. Ez 2013-ban heti 3938 forint (26 250 forint x 15 százalék). Az e fö­lötti összeg után az általános szabályok szerint meg kell fizetni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. Válasz olvasói észrevételre 1. észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 236. számában megjelent 4048. számú válaszra vonatkozóan szeretnék feltenni egy kérdést a hallgatói munkadíjjal kapcsolatban. A Felsőokt-tv. 44. §-a szerint a szakmai gyakorlatot végző hallgatónak a minimálbér 15 százaléka adható adómentesen. Szerintem ez 98 000 forint x 15 százalék = 14 700 forint hetente, és nem 26 250 forint x 15 százalék = 3938 forint, amit Önök írtak. A fentieket pontosítanám, vagyis nem a heti 15 százalék az adómentes rész, hanem a minimálbér 98 000 forintig. A heti 15 százalék a díjazásra vonatkozott, azaz hogy ennyit kötelező adni. 2. észrevétel: A Társadalombiztosítási Levelek 236. számában megjelent 4048. számú válaszban az szerepel, hogy a hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatottak után nem kell szociális hozzájárulási adót fizetni. Kérem, adják meg a törvényi hivatkozást, mert a NAV állásfoglalása szerint meg kell fizetni ezt a közterhet. Válasz: Köszönjük szépen az észrevételeket! Az említett cikk valóban tartalmaz pontatlanságokat és félreérthető adatokat, ezért elnézést kérünk. Az alábbiakban pontosítjuk a hallgatói munkaszerződés alapján kifizetett díjazáshoz kapcsolódó közterhekre vonatkozó információkat. A Felsőokt-tv. 44. §-a értelmében a szakmai gyakorlatra kötelezett hallgató a szakmai gyakorlóhellyel kötött hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát. A munkavégzésre az Mt. rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaviszony alanyai a munkáltató és a munkavállaló. A munkaviszony a munkaszerződés alapján jön létre. A szakmai gyakorlaton történő munkavégzés során munkavállalón a hallgatót, munkáltatón a szakmai gyakorlatot biztosítót, munkaszerződésen a hallgatói munkaszerződést, munkaviszonyon pedig a hallgatói munkaszerződés alapján létrejött munkaviszonyt kell érteni. A hallgatói munkaszerződés alapján történő munkavégzés akkor tekinthető munkaviszonynak, ha annak során megvalósulnak a munkaviszony alapvető jellemzői, azaz a munkavállaló a munkáltató utasítása alapján az általa meghatározott időben és helyen köteles a munkát elvégezni, amelyért a munkáltatónak munkabért kell fizetni. A hallgatói munkaszerződésnek tartalmaznia kell többek között a hallgató munkakörét, a szakmai gyakorlat helyét (munkahely), időtartamát (kezdő és befejező időpontját), a hallgató napi munkaidejét, a hallgatót megillető díjazás összegét, illetve a díjazás hiányát. A Felsőokt-tv. értelmében akkor kell díjazást fizetni a munkavállaló részére, ha a szakmai gyakorlatának ideje eléri az egybefüggő 6 hetet. Ebben az esetben a díjazás minimumösszege valóban hetente a minimálbér 15 százaléka, azaz 14 700 forint. A szerződő felek természetesen megállapodhatnak ennél magasabb összegű díjazásban is. A szakmai gyakorlatot szervező cég dönthet úgy is, hogy abban az esetben is díjazásban részesíti a hallgatót, ha a szakmai gyakorlat időtartama nem haladja meg a 6 hetet. Erre az esetre vonatkozóan a törvény nem szabja meg a díjazás mértékét, annak összegét a gyakorlóhely saját maga határozhatja meg. A fentiek alapján tehát abban az esetben, ha a gyakorlóhely hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztatja a szakmai gyakorlaton lévő hallgatót, és – függetlenül a szakmai gyakorlat időtartamától – díjazásban részesíti, megvalósulnak a munkaviszony alapvető jellemzői. Ebből következően a hallgatói munkaszerződés alapján díjfizetés ellenében történő munkavégzés munkaviszonynak tekintendő. A Tbj-tv. 5. §-a értelmében a munkaviszonyban álló hallgatók biztosítottak, azaz a részükre kifizetett díjból le kell vonni a 10 százalékos nyugdíjjárulékot és a 8,5 százalékos egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulékot is. A hallgatók után természetesen keletkezik szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség is. A járulékok és az adó alapja a szerződésben meghatározott díj lesz. Az Szja-tv. 1. számú mellékletének 4.12. pontja értelmében adómentes a felsőfokú intézmény nappali tagozatos hallgatója részére a gyakorlati képzés idejére kifizetett juttatás, díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó rész. Az eddig leírtakat […]
 
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.