Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2013. március 12-én (234. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 4018

[…] – a felmondás közlését megelőzően a munkáltatónak meg kell vizsgálnia a másik munkakör felajánlhatóságának lehetőségét, és csak akkor közölheti a felmondást, ha nincs másik felajánlható munkakör, vagy a munkavállaló azt elutasította. A felmondás indokolásának erre is ki kell térnie. Abban az esetben azonban, ha a kismama nem kérte a fizetés nélküli szabadsága megszakítását, a fizetés nélküli szabadság ideje alatt jogszerűen nem lehet munkáltatói rendes felmondással megszüntetni a munkaviszonyát 2012. július 1-jét követően sem.Fel kell még hívni a figyelmet arra is, hogy a felmondási tilalmak és korlátozások csak a munka­viszony munkáltató általi rendes felmondással történő megszüntetésre vonatkoznak. Nem alkalmazan­dóak a megszüntetés más eseteire, valamint a megszűnés eseteire sem (megszüntetés: közös megegyezés, munkavállaló felmondása, azonnali hatályú felmondás; megszűnés: munkavállaló halála, munkáltató jog­utód nélküli megszűnése, határozott idő lejárta).A gyermek gondozása, ápolása miatti fizetés nélküli szabadságra jogosultság új szabályai 2013. január 1-jétől léptek hatályba. A régi Mt. 2012. december 31-ig hatályos szabályai szerint a munkavállalót fizetés nélküli szabadság illette meg:– a gyermek harmadik életéve betöltéséig a gyermek otthoni gondozása céljából;– a gyermek tizedik életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt, feltéve hogy a munkavállaló a gyermeket otthonában gondozza;– a gyermek tizenkettedik életéve betöltéséig a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében.Az új Mt. 2013. január 1-jétől hatályos szabályai szerint a munkavállaló gyermeke gondozása céljából és személyes gondozása érdekében az alábbiak szerint jogosult fizetés nélküli szabadságra:– a gyermek gondozása céljából a gyermek harmadik életéve betöltéséig, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban;– a gyermek személyes gondozása érdekében a gyermek tizedik életéve betöltéséig, a gyermekgondozási segély folyósításának tartama alatt.2013. január 1-jétől változtak a gyermek gondozása miatti fizetés nélküli szabadság megszakításának elő­zetes bejelentésével és ehhez képest a munkáltató (újra)foglalkoztatási kötelezettségének időbeli beálltával kapcsolatos szabályok is.2012. december 31-ig a régi Mt. szabályai szerint, ha a munkavállaló a gyermek gondozása, ápolása miatti fizetés nélküli szabadságot meg kívánta szakítani, a megszakítási szándékát előzetesen közölnie kellett a munkáltatójával. A munkáltató, ha a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság kezdetétől számított– hat hónap letelte előtt kívánt munkába állni, a bejelentést követő legfeljebb harminc nap,– hat hónap elteltével vagy azt követően kívánt munkába állni, akkor a bejelentést követő legfeljebb hatvan nap elteltével volt köteles foglalkoztatási kötelezettségének eleget tenni, vagyis munkába állítani a munkavállalót.Az új Mt. is szabályozza ezt a kérdést, azonban másként és egyszerűbben is. A 2013. január 1-jétől hatályos szabályok szerint a munkavállaló a fizetés nélküli szabadság igénybevételét legalább tizenöt nappal korábban írásban köteles bejelenteni. A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg. Ez utóbbi új szabályból levezethető, hogy a munkavállaló bejelentésén alapul a fizetés nélküli szabadság megszakítása is, és a munkáltató foglalkoztatási kötelezettsége a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik nap elteltével áll be.Meg kell még említeni az új Mt. azon új, 2012. július 1-jétől hatályos szabályát, miszerint a munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig köteles a munkaszerződést a napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. Ez az jelenti, hogy ha a munkavállaló például a fizetés nélküli szabadság megszakításával részmunkaidőben szeretne visszamenni dolgozni, a munkáltató köteles az ajánlatát elfogadni, és a gyermek hároméves koráig részmunkaidőben foglalkoztatni.A szabadság számításával és kiadásával kapcsolatban nemcsak azt kell figyelembe venni, hogy az új Mt. idevonatkozó szabályai 2013. január 1-jétől léptek hatályba, hanem azt is, hogy a régi Mt. szabályai is bizonyos vonatkozásokban esetleg módosultak a munkavállaló távollétének ideje alatt.A gyermek gondozása, ápolása miatti fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállaló esetén a munkáltatónak ki kell számolnia, hogy mennyi szabadság illeti meg a munkavállalót, és az irányadó szabályok szerint ki kell azt adnia. A szabadság számításával kapcsolatban a munkáltatónak vizsgálnia kell, hogy a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1-je előtt, vagy e naptól, illetve ezutántól vette-e igénybe. Ettől függ ugyanis, hogy a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első évére vagy első hat hónapjára illeti-e meg szabadság a munkavállalót. Amennyiben a munkavállaló a fizetés nélküli szabadságot 2011. augusztus 1. előtt kezdte meg, akkor még a gyermek gondozása vagy ápolása miatti fizetés nélküli szabadság első évére illeti meg a szabadság. Amennyiben 2011. augusztus 1-jén vagy azt követően kezdődött a fizetés nélküli szabadsága, akkor a jogszabály módosítása miatt csak a gyermek gondozása, ápolása miatt igénybe vett fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jogosult szabadságra. A munkavállaló részére járó és ki nem adott szabadságot évente kell megállapítani, mindig az irányadó időszakban hatályos szabályok szerint. A szabadság kiszámításánál a munkavállalót az irányadó időszakban hatályos szabályok szerint megillető alap- és pótszabadságokat kell figyelembe venni. A régi Mt. szerint 2012. de­cember 31-ig a munkavállalót húsz munkanap alapszabadság illette meg, mely a huszonötödik életévtől emelkedett az alábbiak szerint:– huszonötödik életévtől huszonegy,– huszonnyolcadik életévtől huszonkettő,– harmincegyedik életévtől huszonhárom,– harmincharmadik életévtől huszonnégy,– harmincötödik életévtől huszonöt,– harminchetedik életévtől huszonhat,– harminckilencedik életévtől huszonhét,– negyvenedik életévtől huszonnyolc,– negyvenharmadik életévtől huszonkilenc,– negyvenötödik életévtől harminc munkanapra.Az új Mt. 2013. január 1-jétől hatályos szabályai az életkortól függő emelkedést már nem alapszabadságként, hanem a húsz napon felül járó pótszabadságként állapítja meg az alábbiak szerint:A munkavállalónak– huszonötödik életévétől […]