Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2012. április 10-én (216. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3688

[…] lehetőség, hogy a bevétel 90 százalékát tekintik jövedelemnek. A másik lehetőség, hogy a bérbeadásból származó jövedelmet tételes költségelszámolással határozzák meg. A bevételből a bérbeadáshoz kapcsolható számlával igazolt kiadások számolhatók el. A bevételből leírható: – a más településen bérbe vett lakás adóévben igazoltan megfizetett bérleti díja, feltéve hogy a bérbeadás időtartama a 90 napot meghaladja, és a bérleti díjat önálló tevékenységével kapcsolatban költségként nem számolja el, illetve számára a bérleti díjat részben sem térítik meg; – az ingatlan fenntartásával, rendeltetésszerű használatával kapcsolatos rezsiköltségek (a bevételnek része a bérlő által fizetett költségtérítés is); – kizárólag üzemi célt szolgáló, 100 ezer forintot meg nem haladó értékű tárgyi eszközök, nem anyagi javak beszerzésére, előállítására fordított kiadás; – tárgyi eszközök folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási, felújítási munkákra fordított kiadás; – bérbe adott ingatlanra számított értékcsökkenés. Ha a bérbeadás kifizető részére történik, a kifizető adóelőleget állapít meg és von le. Ha a bérbeadás nem kifizető részére történik, akkor a magánszemélynek kell adóelőleget megállapítani, és negyedévente, a negyedévet követő hónap 12. napjáig megfizetnie. 14 százalékos mértékű egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség akkor keletkezik, ha az adóévben az ingatlan bérbeadásából származó, a személyi jövedelemadó szabályai szerint megállapított jövedelem az egymillió forintot meghaladja. Ebben az esetben a 14 százalék egészségügyi hozzájárulást a teljes jövedelemre meg kell fizetni. A 14 százalékos egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség […]