Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. december 20-án (210. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3593

[…] örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám, a saját háztartásában nevelt tanköteles gyermekre tekintettel a gyermek tankötelessé válása évének november 1-jétől a tankötelezettség teljes időtartamára. Iskoláztatási támogatásra jogosult még a tankötelezettsége megszűnését követően közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre tekintettel annak a tanévnek az utolsó napjáig, amelyben a gyermek a huszadik életévét betölti. Mindkét esetben további feltétel az, hogy a gyermeket saját háztartásában nevelje a kérelmező. Megállapítható tehát, hogy abban az esetben, ha a nagyszülőt újszülött unokája mellé gyámként kirendelték, mind saját vér szerinti lánya után, mind unokája után családi pótlékban részesülhet. Az előbbi megnevezése iskoláztatási támogatás, míg az utóbbié nevelési ellátás lesz. Természetesen mindkettő feltétele, hogy a gyerme­ket is, és gyámunokáját is saját háztartásában nevelje továbbra is. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy a gyám gyermekgondozási segélyre is jogot szerezhet, amennyiben az egyéb megkívánt feltételekkel rendelkezik, hiszen a jogszabály szerint gyermekgondozási segélyre jogosult a szülő, a nevelőszülő, a gyám a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig. Az anyasági támogatást viszont ebben az esetben is a vér szerinti, tehát a szülő nő kérelmezheti újszülött gyermeke után. Teljesen más a helyzet akkor, ha a korábban leírt okok valamelyikének fennállása miatt az újszülött részére nem rendeltek ki gyámot. Ebben az esetben természetesen nagyszülői minőségében nem kérelmezheti a családi pótlékot unokája után, erre kizárólag a vér szerinti szülők valamelyike lehet jogosult. Családi pótlékra jogosult a vér szerinti, az örökbe fogadó szülő, a szülővel együtt élő házastárs, az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő, a gyám. Mint látjuk, a nagyszülő a felsorolásban nem szerepel. Kérdésként merül fel, hogy ebben az esetben akkor ki lehet jogosult a nevelési ellátás folyósítására az újszülött után? Ha a kiskorú szülő gyermekének nincs gyámja, vagy ha a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú szülő a saját háztartásában nevelt gyermekének gyámjával nem él egy háztartásban, a családi pótlékot a kiskorú szülő részére kell megállapítani. Ebben az esetben tehát mind a nevelési ellátást, mind a gyermekgondozási segélyt, mind az anyasági támogatást a fiatalkorú szülő kérelmezheti, részére ezeket az ellátásokat megállapítják, és folyósítják majd. Vajon ebben az esetben a nagyszülő kérheti-e a továbbiakban az iskoláztatási támogatás folyósítását immár ellátásban részesülő lánya után? A válasz egyértelműen nem. A családi pótlék folyósításának – legyen annak neve iskoláztatási támogatás vagy akár nevelési ellátás – egyértelmű és elengedhetetlen feltétele az, hogy a gyermek, akinek jogán az ellátást igénybe kívánják venni, a kérelmező háztartásában éljen. Korábban megvizsgáltuk, hogy az anya a saját háztartásában élő újszülött után jogosan kérelmezi a nevelési ellátást. Ez a tény pedig kizárja, hogy gyermekként egy másik, nevezetesen a nagymama háztartásának is tagja legyen. A jogszabály ebben az esetben egyértelműen […]