Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. október 25-én (206. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3532

[…] években történő növekedését alapul véve kell a nyugdíjazást megelőző év kereseti szintjéhez igazítani. A napi átlagkereset megállapításához az így meghatározott kereset, jövedelem együttes összegét el kell osztani az átlagszámítási időszak azon napjainak számával, amelyre a biztosítottnak keresete volt. A kapott napi átlagkeresetből havi átlagkeresetet képeznek, méghozzá úgy, hogy a napi átlagkeresetet meg kell szorozni 365-tel (éves átlag), és el kell osztani 12-vel (havi átlag).  A degresszió szabályai szerint a havi átlagkeresetet egy bizonyos összeg felett csak korlátozott mértékben lehet figyelembe venni. (A korlátozás mértéke és a jövedelemhatárok évente változnak.) A 2010. december 31-ét követő és 2012. január 1-jét megelőző időponttól megállapításra kerülő saját jogú nyugellátások esetében, amennyiben a nyugdíj alapját képező havi átlagkereset 330 000 forintnál több, akkor a) a 330 001-374 000 forint közötti átlagkereset kilencven százalékát, b) a 374 001-422 000 forint közötti átlagkereset nyolcvan százalékát, c) a 422 001 forint feletti átlagkereset hetven százalékát kell a saját jogú nyugellátás megállapításánál figyelembe venni. A 2013. január 1-jét megelőző időpontban megállapításra kerülő nyugdíj mértéke a fentiekben ismertetett módon meghatározott havi átlagkereset és a szolgálati idő tartamától az alábbiak szerint függ: és minden további évre 2-2 százalék. Amennyiben az érintett jelenleg jogosult lenne öregségi nyugdíjra, a nyugdíja összege – 42 év szolgálati idő alapján – a havi átlagkeresetének a 84 százaléka lenne. A nyugdíj összegét befolyásolja az is, ha az igénylő magán-nyugdíjpénztári tag. Ugyanis az az igénylő, aki szolgálati idejének legalább egy részében a magánnyugdíjrendszer keretében is fizetett tagdíjat, és ennek alapján szolgáltatásra jogosultságot szerzett, a kizárólag társadalombiztosítási nyugellátásra jogosultakhoz képest eltérő mértékű társadalombiztosítási nyugdíjra jogosult. [Ha a biztosított magán-nyugdíjpénztári tag, az öregségi nyugdíj összegét úgy kell megállapítani, hogy a fentiek szerint kiszámított nyugdíj összegét meg kell szorozni egy meghatározott szorzószámmal. Sz = h + (1-h) x 0,75, ahol az "Sz" az alkalmazásra kerülő szorzószám mértéke és a "h" a 2010. október 1. és 2011. november 30. között szerzett szolgálati idő és a teljes elismert szolgálati idő hányada.] Teljes összegben kell megállapítani a nyugdíj összegét abban az esetben, ha az igénylő a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerben, valamint a magánnyugdíjrendszerben is részt vesz, de a magánnyugdíjrendszerben fizetett tagdíj összegét a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára a biztosított döntése alapján átutalták. A jelenleg hatályos nyugdíjtörvény rendelkezése szerint a 2012. december 31-ét követően megállapításra kerülő öregségi nyugdíj összegét a személyi jövedelemadót is tartalmazó, csökkentés nélküli bruttó kereset, jövedelem havi átlaga alapján kell meghatározni. Tehát a fentiekben ismertetett számítási folyamatot azzal kell követni, hogy az 1987. december 31-ét követően elért kereseteket nem kell járuléktalanítani és csökkenteni a személyi jövedelemadó összegével. 2012. december 31-ét követően változik a nyugdíj összegét meghatározó havi átlagkereset százalékos aránya. Amennyiben a biztosított kizárólag a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer keretében fizetett nyugdíjjárulékot, vagy a magánnyugdíjpénztárban az egyéni számláján lévő összeget a Nyugdíjbiztosítási Alaphoz átutalták, az öregségi nyugdíj összege: szolgálati idő év a havi bruttó átlagkereset százaléka   20 33,00 21 34,65 22 36,30 23 37,95 24 39,60 25 41,25 26 42,90 27 44,55 28 46,20 29 47,85 30 49,50 31 51,15 32 52,80 33 54,45 34 56,10 35 57,75 36 59,40 37 61,05 38 62,70 39 64,35 40  […]