1954-ben született nők nyugellátása


Azonos módon számolják-e ki a nyugdíj összegét annak a négy, 1954-ben született nőnek, akik 39 év munkaviszonnyal rendelkeznek, 1988 óta azonos a jövedelmük, de a nyugdíjpénztári tagságuk eltérő, és 2012-ben nyugdíjba kívánnak vonulni? Az első végig az állami nyugdíjrendszerbe fizette a nyugdíjjárulékát. A második 1998. január 1-jétől magánnyugdíjpénztár-tag volt, de 2010. január 1-jétől visszalépett az állami nyugdíjrendszerbe, ezért az addig levont nyugdíjjárulékát és annak hozamát a magánnyugdíjpénztár átutalta az állami nyugdíjrendszerbe. A harmadik 1998. január 1-jétől 2011. február 28-ig volt magánnyugdíjpénztár tagja, majd átkerült az állami nyugdíjrendszerbe, és 2011 augusztusában 562 000 forint összegű reálhozamot kapott. A negyedik pedig 1998. január 1-jétől jelenleg is magán-nyugdíjpénztári tag.
Kedvezőbb összegű lesz-e a nyugdíja annak, aki végig az állami nyugdíjrendszerben volt, illetve aki korábban visszalépett, és így nem volt jogosult a reálhozamra, ráadásul a befizetett járulékait az állam folyamatosan az aktuális nyugdíjak kifizetésére használta?


Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 27-én (204. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3506

[…] ennek összegét az igénylő döntése alapján átutalták a társadalombiztosítási nyugdíjrendszer számára, akkor nyugellátását, baleseti rokkantsági nyugdíját úgy kell megállapítani, mintha biztosítási idejének teljes tartama alatt kizárólag nyugdíjjárulék fizetésére lett volna kötelezett. A reálhozam kifizetésének kérdése már nem ennyire egyszerű. Az erre vonatkozó kérdést sajnos nem tudjuk korrekten megválaszolni. Miért fizettek most, és korábban miért nem? Talán a visszalépés lehetősége így kecsegtetőbb volt. A hozam kifizetésére csak magánnyugdíjpénztár-tagok, pontosabban volt magánnyugdíjpénztár-tagok esetében kerül sor, és csakis abban az esetben, ha a tagsági jogviszony megszűnésére az Mny-tv. 23. §-ának (1) bekezdése f) pontja szerint került sor. Azaz a magán-nyugdíjpénztári tag a magánnyugdíjrendszerben fennálló tagsági jogviszonya fenntartásának szándékáról 2011. január 31. napjáig nyilatkozott, illetve nem nyilatkozott. (A társadalombiztosítási nyugellátásban nem részesülő, e törvény alapján magán-nyugdíjpénztári taggá vált személy magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonya nyilatkozat hiányában 2011. március 1. napjával megszűnt.) Ugyanakkor ne felejtsük el azt sem, hogy általában minden hosszabb magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony megszüntetése esetén beszélhetünk hozamról. (Természetesen itt is vannak kivételek.) Megjegyezzük, hogy azok a biztosított személyek, akik nem magánnyugdíjpénztár-tagok, csak nyugdíjjárulékot fizetnek. Azok a biztosított személyek, akik magánnyugdíjpénztár-tagok is voltak, bizonyos mértékű nyugdíjjárulékot és magán-nyugdíjpénztári tagdíjat fizettek. A magán-nyugdíjpénztári tagok a nyugdíjjárulék alapjául szolgáló jövedelmükből jelenleg csak tagdíjat fizetnek, ami 2011. évben a nyugdíj alapjául szolgáló keresetük 10 százaléka. Az köztudott tény, hogy a jelenlegi gazdasági helyzetben az állam a magán-nyugdíjpénztári rendszerből az állami nyugdíjrendszerbe visszalépő volt tagok egyéni számláján felhalmozott összegből tesz meg bizonyos intézkedéseket. További fontos tény, hogy a jelenlegi társadalombiztosítási nyugdíjrendszer felosztó-kirovó jellegű. Ez azt jelenti, hogy azt a nyugdíjjárulékot, amelyet jelenleg megfizetnek az emberek, a jelenlegi nyugdíjas nemzedék nyugdíjának kifizetésére fordítják. Tehát egy személy nem az életútja során befizetett nyugdíjjárulékának az összegét kapja majd vissza akkor, ha nyugdíjas lesz, hanem az akkori járulékfizetők által befizetett nyugdíjjárulék összegéből kapja majd meg azt a részt, mely – az esedékesség időpontjában hatályos – nyugdíjszámítási szabályok szerint neki jár. Visszatérve a kérdésben szereplő négy nő esetére, az a nő, aki a magán-nyugdíjpénztári […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.