Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. szeptember 13-án (203. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3486

[…] magánszemély kölcsönt nyújtott egy kft.-nek. Ha a cég visszafizeti a magánszemélynek a kölcsön összegét, az Szja-tv. 7. § (1) bekezdés c) pontja alapján bevétel nem keletkezik. Esetünkben azonban a kölcsönt nem az adós fizeti meg, hanem a tulajdonában lévő kft. névértéken vásárolja meg a követelést a magánszemélytől. Ebben az esetben már nem kölcsön visszafizetéséről, hanem engedményezésről van szó. Az Szja-tv. a magánszemély által engedményezett összeg adókötelezettségével kapcsolatban eltérő szabályt nem tartalmaz, ezért az adókötelezettséget az általános rendelkezésekből kell levezetni. Az Szja-tv. 28. § (14) bekezdése szerint: "Értékpapír vagy más vagyoni érték átruházása esetén egyéb jövedelem az átruházás ellenében megszerzett bevételből az a rész, amely meghaladja az ellenértékre a szerződéskötés időpontjában ismert szokásos piaci értéket, kivéve ha adókötelezettségének e törvény szerinti jogcíme egyébként megállapítható." E rendelkezésből az következik, hogy meg kell vizsgálni, hogy piaci körülmények között a magánszemély milyen értéken tudta volna engedményezni a követelését. Ha ez az érték a névértéket nem éri el – vélhetően nem éri el –, akkor a piaci érték és a névérték közötti rész a magánszemély egyéb jövedelmének minősül. Az egyéb jövedelemnek minősülő rész után az adóelőleget az Szja-tv. 46. § (3) bekezdése alapján a kifizetőnek kell megállapítani. Ugyanakkor azt is érdemes megvizsgálni, hogy az ügyletnek mi a valódi tartalma, hiszen lehetséges, hogy az engedményezés rejtekében valójában valamilyen más jövedelem kifizetése vagy más ellenszolgáltatás rejtőzik. Ekkor figyelemmel kell lenni az Szja-tv. 1. § (4) bekezdésére, mely szerint "Az adókötelezettséget, az adó mértékét befolyásoló, a magánszemély adójának csökkenését eredményező eltérő szabály, adókedvezmény annyiban alkalmazható, illetve érvényesíthető, amennyiben az annak alapjául szolgáló szerződés, jogügylet, más hasonló cselekmény tartalma megvalósítja az eltérő szabály, az adókedvezmény célját. Az alkalmazhatóságot, illetve érvényesíthetőséget annak kell bizonyítania, akinek az érdekében áll. Ha a felek akár a szokásos piaci értékektől, áraktól való eltérítésekkel, akár színlelt jogügyletekkel kívánják érvényesíteni, növelni az adószabályok alkalmazásának előnyeit, akkor azokat az adókötelezettség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni." Ha […]