Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. június 7-én (198. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3393

[…] igények. A munkaügyi jogvitában bíróság jár el. A munkaügyi jogvitában első fokon a munkáltató székhelye, illetve a munkáltató azon telephelye szerinti munkaügyi bíróság az illetékes, ahol a munkavállaló a munkaszerződése alapján a munkát végzi, vagy végezte. A munkaügyi per megindításához szükséges keresetlevelet az alábbi intézkedések közlésétől számított harminc napon belül lehet az illetékes munkaügyi bírósághoz előterjeszteni: – a munkáltató egyoldalú intézkedésével végrehajtott munkaszerződés-módosítás; – a munkaviszony megszüntetése, ideértve a közös megegyezésen alapuló megszüntetést is; – a rendkívüli felmondás; – a munkavállaló kötelezettségszegése miatt alkalmazott jogkövetkezmény; – a fizetési felszólítással, illetve a kártérítésre - ideértve a leltárhiány megtérítésére – kötelező határozattal kapcsolatban. Egyéb esetekben a keresetlevelet a munkajogi elévülési időn belül lehet benyújtani. A munkaviszonyból származó igény három év alatt évül el. Az igény a fél követelése, melyet jogszabály, kollektív szerződés, munkaszerződés, vagy az ellenérdekű fél kötelezettségvállalása alapozhat meg. Ettől különbözik az, amikor a felek valamelyike – elsősorban a munkavállaló – a másik fél valamilyen intézkedésének a megváltoztatását, hatálytalanítását kérheti. Ilyenkor nem igényérvényesítésről, hanem valójában jogorvoslatról van szó. A keresetlevél beadására megállapított határidőt megtartottnak kell tekinteni, ha a bírósághoz intézett keresetlevelet legkésőbb a határidő utolsó napján postára adták. Ha a fél a keresetlevél beadására megállapított határidőt elmulasztja, igazolással élhet. A munkaügyi perek tárgyi költségmentességét megszüntették. A 6/1986. IM rendelet szerint a feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos perben (azaz munkaügyi perben), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg. A Pp. vonatkozó rendelkezése alapján, ha a munkaügyi per által érintett munkaviszonyból származó átlagkereset nem haladja meg a külön jogszabályban meghatározott mértéket, a perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre jogosult. A 73/2009. IRM rendelet szerint a munkaügyi perben félként részt vevő munkavállaló munkavállalói költségkedvezményre abban az esetben jogosult, ha a per által érintett munkaviszonyból származó bruttó havi átlagkeresete a keresetlevél benyújtásakor, ha a munkaviszony korábban megszűnt, annak megszűnésekor, vagy ha a munkaügyi per a munkaviszony jogellenes megszüntetése tárgyában indult, a munkáltató munkaviszony megszüntetésére irányuló jognyilatkozata közlésének időpontjában nem haladja meg a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett, a fenti időpontot megelőző második év nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének kétszeresét. A munkavállalót ezen költségkedvezmény alapján - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a keresetlevél előterjesztésétől kezdve, a per egész tartamára, valamint a végrehajtási eljárásra is kiterjedően teljes költségmentesség illeti meg. A munkavállalói költségkedvezményre vonatkozó adatokat a keresetlevélben fel kell tüntetni, illetve ahhoz csatolni kell a szükséges iratokat. A […]