Jogosultság passzív táppénzre és munkanélküli-ellátásra
Kérdés
Munkaviszonya megszűnése esetén jogosult lesz-e passzív jogon táppénzre, illetve munkanélküli-ellátásra az a heti 40 órás munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállaló, akinek a munkaviszonya hamarosan közös megegyezéssel megszűnik, azonban 30 százalékos tulajdonrésze van egy másik kft.-ben, amelynek ügyvezetője is, de juttatásban nem részesül, mivel személyesen nem működik közre?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 10-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3365
[…] vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy mit is jelentenek mindezek a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére nézve. Az idézett rendelkezés szerint tehát keresőtevékenységnek kell tekinteni minden olyan munkavégzést, amelyért díjazás jár. Ez a szóhasználat arra utal, hogy a keresőtevékenységgé minősítésnek nem törvényi feltétele, hogy az érintett személy a tevékenysége ellenértékét meg is kapja. Elegendő, ha olyan tevékenységet folytat, amelyért – általános felfogás szerint – díjazás jár. Ilyen tevékenységnek tekinthető a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége is, melyre – ha azt nem munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végzik – a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A megbízási jogviszony alapesetben visszterhes ügyletnek számít, melyért díjazás jár, mivel a Ptk. 478. § (1) bekezdése értelmében "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta". Ebből és az alkotmányos alapelvekből is levezethetően a kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőjének is joga van ahhoz, hogy a társaságtól a végzett munkája mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásra tartson igényt. Önmagában ez a tény elegendő ahhoz, hogy az ügyvezetőként fennálló megbízási jogviszonya keresőtevékenységnek minősüljön, függetlenül attól, hogy az őt törvény alapján megillető díjazást objektív vagy szubjektív okok miatt nem kapja meg. Ezt a felfogást tükrözi a Legfelsőbb Bíróság KGD […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. május 10-én (196. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3365
[…] vagy mellékszolgáltatás keretében történő munkavégzés útján vesz részt, illetve aki a társaság vezető tisztségviselője, vagy a társasági szerződésben közreműködési/munkavégzési kötelezettsége/joga fel van tüntetve. Az olyan munkavégzés, amelyért jogszabály alapján tiszteletdíj jár, akkor minősül keresőtevékenységnek, ha a havi tiszteletdíj mértéke a kötelező legkisebb munkabér 30 százalékát meghaladja. Vizsgáljuk meg közelebbről, hogy mit is jelentenek mindezek a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjére nézve. Az idézett rendelkezés szerint tehát keresőtevékenységnek kell tekinteni minden olyan munkavégzést, amelyért díjazás jár. Ez a szóhasználat arra utal, hogy a keresőtevékenységgé minősítésnek nem törvényi feltétele, hogy az érintett személy a tevékenysége ellenértékét meg is kapja. Elegendő, ha olyan tevékenységet folytat, amelyért – általános felfogás szerint – díjazás jár. Ilyen tevékenységnek tekinthető a gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége is, melyre – ha azt nem munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végzik – a Ptk. megbízási jogviszonyra vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A megbízási jogviszony alapesetben visszterhes ügyletnek számít, melyért díjazás jár, mivel a Ptk. 478. § (1) bekezdése értelmében "A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közötti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta". Ebből és az alkotmányos alapelvekből is levezethetően a kft. megbízási jogviszonyban álló ügyvezetőjének is joga van ahhoz, hogy a társaságtól a végzett munkája mennyiségének és minőségének megfelelő díjazásra tartson igényt. Önmagában ez a tény elegendő ahhoz, hogy az ügyvezetőként fennálló megbízási jogviszonya keresőtevékenységnek minősüljön, függetlenül attól, hogy az őt törvény alapján megillető díjazást objektív vagy szubjektív okok miatt nem kapja meg. Ezt a felfogást tükrözi a Legfelsőbb Bíróság KGD […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
