Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2011. április 26-án (195. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3350

[…] társadalombiztosítási járulékot és a 4 százalékos természetbeni egészségbiztosítási és 10 százalékos nyugdíjjárulékot, a minimálbér 30 százalékát el nem érő díjazás esetén 27 százalékos egészségügyi hozzájárulást kell megfizetni. Díjazás hiányában a megbízási jogviszonyban álló ügyvezető tag után járulékfizetést egyáltalán nem kell teljesíteni. A megbízási jogviszony keretében tevékenykedő ügyvezető részére valamennyi típusú juttatás nyújtható (étkezési utalvány, önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás, internethasználat térítése, üdülési csekk stb.), ez csak a társaság döntésétől függ. Azonban figyelemmel kell lenni arra, hogy ezek a jövedelemtípusok ugyan a béren kívüli juttatások körébe tartoznak (melyek után a kifizetőt terheli a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség, és utánuk járulékot fizetni nem kell), de kizárólag a munkáltató és a munkavállaló, illetőleg a társas vállalkozás és személyesen közreműködő tagja viszonylatában (a társaság és a megbízottja között nem). Ennek következtében a szóban forgó juttatások a megbízott ügyvezető önálló tevékenységből származó jövedelmének minősülnek, melyek után ugyancsak az általános szabályok szerint keletkezik személyijövedelemadó- és járulékfizetési kötelezettség. A második kérdéssel kapcsolatban azt kell elmondani, hogy a korengedményes nyugdíjban részesülő személy szabadon létesíthet munkavégzéssel járó jogviszonyt akár saját, akár idegen vállalkozással, azonban a nyugdíj melletti kereseti korlátozás kiterjed a korengedményes nyugdíjban részesülő személyre is, egészen addig, amíg be nem tölti az öregségi nyugdíjra jogosító korhatárt (mely az 1953-ban születettek esetében a betöltött 63. életév). Így ha a korengedményes nyugdíjas biztosítással járó jogviszonyban áll, illetőleg egyéni vagy társas vállalkozóként kiegészítő tevékenységet folytat, és az általa fizetendő nyugdíjjárulék […]