Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. szeptember 28-án (181. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 3104

[…] középiskolába, tehát szakközépbe, gimnáziumba vagy szakképző iskolába járt. Összefoglalva, az a gyermek, aki után a szülő, 18 éves koráig, magasabb összegű családi pótlékban részesült, betegsége folytán 18 éves kora után, amennyiben középfokon tanult, és a szülő háztartásában élt, ugyanolyan összegben kaphatta a családi pótlékot, és nem volt szükség ORSZI-szakvéleményre. A család azonban választhatta azt, hogy a gyermek a maga kezébe vette az irányítást, és saját jogú kérelmet nyújtott be. Ebben az esetben, amennyiben az ORSZI szakvéleménye alapján az össz-szervezeti egészségkárosodása, illetve munkaképesség-csökkenése elérte az 50 vagy 67 százalékot, nem volt szükség tanulói jogviszony igazolására, hanem saját jogán, felső korhatárra tekintet nélkül kaphatta az ellátást. Itt nincs is szükség múlt időre, mert ez utóbbi szabályozás a mai napig életben van. A szabály alkotói azonban belátták, hogy nem bír jogalappal azon személy részére, illetve utána magasabb összegű családi pótlék folyósítása, aki nem rendelkezik semmiféle orvosi igazolással, ezért új szabályozást vezettek be 2010. szeptember 1-jétől. Ennek a lényegét fogjuk pár mondatban ismertetni. Amennyiben a 18. életévét betöltött gyermek után továbbra is a szülei kívánnak részesülni magasabb összegű családi pótlékban, 2010 szeptemberétől csak akkor jár az ellátás magasabb összegben, ha a gyermek tartós betegségének, súlyos fogyatékosságának fennállását, tehát legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodását az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet – ez az ORSZI hivatalos elnevezése – szakhatósági állásfoglalásában igazolja. Ez azt jelenti, hogy vizsgálata után olyan szakvéleményt ad ki, mely az említett százalékot meghaladóan egészségkárosodottnak tekinti a jogot adó személyt. Amennyiben a nagykorú gyermek közoktatási intézményben tanulmányokat folytat, és a Kincstár felszólítására a kérelmező – vagyis a családi pótlékban részesülő személy - 2010. augusztus 31. napjáig a folyósító szervhez benyújtott kérelmében kéri, a Kincstár intézkedik a gyermek ORSZI-vizsgálatának elvégeztetése iránt. Ha a beszerzett szakértői állásfoglalás szerint a gyermeknek legalább az említett 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennáll, a kérelmező továbbra is kaphatja a gyermek után a magasabb összegű iskoláztatási támogatást 23 300 forint/hó, egyedülálló szülőként pedig 25 900 forint/hó összegben. Ez az ellátás a szülőnek természetesen kizárólag a középfokú tanulmányok folytatásának időtartamára jár, ezt követően a szülő nem részesülhet családi pótlékban. Az ellátás különbözetét természetesen visszamenőleg fizeti ki a Kincstár, mivel a szakértői állásfoglalás nem biztos, hogy minden esetben megérkezik a következő folyósítás időpontjára. Amennyiben közoktatási intézményben tanulmányokat folytató, 18 évet betöltött gyermek esetében nem készül ORSZI szakhatósági állásfoglalás, vagy az elkészült állásfoglalás értelmében az egészségkárosodás mértéke nem éri el az 50 százalékot, a gyermek után – középfokú tanulmányai folytatásának idejére, de legfeljebb annak a tanévnek a végéig, amelyben a gyermek a 20. életévét betölti – az alapösszegű iskoláztatási támogatásra jogosult. Más a helyzet akkor, ha a nagykorú személy nem tanul. Amennyiben a gyermek 18. életévét betöltötte, és közoktatási intézményben tanulmányokat nem folytat, de a szakhatóság szerint legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodása fennáll, saját jogon kérheti a nevelési ellátás megállapítását. Ez, mint korábban már írtuk, nem változott, és ebben az esetben az igénylő mindaddig jogosult a magasabb összegű ellátásra, amíg ez az állapota fennáll, tehát akár esetleges haláláig is. Amennyiben ez idáig tartós betegségére, súlyos fogyatékosságára tekintettel saját jogon részesült valaki családi pótlékban, akkor a változások nem számottevőek. A 18. életév betöltését követően – 2010. szeptembertől – középiskolai tanulmányok folytatása esetén tartós betegség, súlyos fogyatékosság fennállására hivatkozással saját jogon iskoláztatási támogatás természetesen nem vehető igénybe. A magasabb összegű iskoláztatási támogatást ebben az esetben a szülő igényelheti a jogot adó után, amennyiben tartós betegségének, súlyos fogyatékosságának fennállását – legalább százalékos mértékű egészségkárosodását – a szakhatósági állásfoglalásában igazolja. A szülő részére történő ellátás megállapításához igénybejelentő nyomtatványt kell kitölteni, és beküldeni a Kincstárhoz. A magasabb összegben megállapított iskoláztatási támogatás havi összege – hasonlóan a fent említetthez – 23 300 forint, egyedülálló szülők esetében 25 900 forint. Más a helyzet akkor, ha a 18. életévét betöltött személy után, aki középiskolai tanulmányokat folytat, a szülője nem igényli az iskoláztatási támogatást, ebben az esetben 2010. szeptembertől saját jogon nevelési ellátás kerül folyósításra részére, amelynek havi összege 20 300 forint. A saját jogú nevelési ellátás feltétele – mint már megjegyeztük – a szakhatósági állásfoglalás szerinti legalább 50 százalékos mértékű egészségkárosodás fennállása. Amennyiben korábban is így történt, a 18. életévét betöltött és közoktatási […]