Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2010. január 26-án (166. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2839

[…] letölthető. Ez a megoldás tehát csak arra a személyre vonatkozik, aki valamely oknál fogva 2009. évben elveszítette jogosultságát a támogatásra. Ez lehet az ellenőrzés által feltárt eltérés, vagy önkéntes lemondás is. Amennyiben az igénylőnek 2009-ben nem volt benyújtott és elbírált energiaár-támogatása, szintén a fent leírtak vonatkoznak rá, vagyis csakis új kérelem és a szükséges mellékletek csatolásával szerezhet támogatásra jogosultságot 2010. évben. Nem győzzük elégszer hangsúlyozni, hogy mindenki csak 2010. április 30-ig lehet támogatott. Külön kell választanunk azokat a személyeket, akik még 2009. december 14-e előtt nyújtották be igényüket, valamint azokat, akik ezt követően váltak kérelmezővé. Aki tehát 2009. december 14-e előtt benyújtotta új kérelmét a 2010. január 1. utáni időszakra a fentieknek megfelelően, annak a 2009. december 31-ig érvényes támogatása automatikusan meghosszabbodik 2010. április 30-ig. Sem a kérelmezőnek, sem a hivatalnak nem lesz vele semmi dolga a továbbiakban, az igénylő ne is várjon semmiféle új értesítést az év fordulásakor. Akinek viszont 2009. december 31-én még nincs érvényes támogatása, annak kérelmét az általános szabályok szerint elbírálják, és a kérelmezőket határozatban, esetleg végzés formájában értesítik a döntésről. Ez a határnap - mármint december 14-e – azért ilyen fontos, mert az ezt követően elbírált kérelmek esetében a jogerőre emelkedés nem születhetett meg 2009. évben. Nézzük, mi a helyzet akkor, ha 2009. évben egyáltalán nem volt energiaár-támogatásra kérelme az ügyfélnek. Új kérelem benyújtása 2010. február 28-ig lehetséges. A támogatás megállapítására a kérelem benyújtását követő hónap 1. napjától van lehetőség. Ez azt jelenti, hogy ha valaki kitölti a nyomtatványt, és azt elviszi a legközelebb található kincstárba mondjuk 2010. február 4-éig, akkor részére – amennyiben egyéb feltételek alapján jogosult rá – legkorábban 2010. március 1-jétől lehet megállapítani az ellátást. Visszamenőleges igényérvényesítésre sajnos nincs lehetőség. Még egy dolgot kell tisztáznunk, mielőtt rátérnénk a nyomtatvány kitöltésére, mégpedig azt, hogy mekkora a támogatás felső határa. A jelenleg ismert információk alapján azok a támogatásban részesülők, akik 2010. január 1-je előtt a támogatás felső határát kimerítették, a 2010. január 1. és április 30. közötti időszakban további 40 800 megajoule, illetve nagycsaládos háztartás esetén 81 600 megajoule hőmennyiségre vehetnek igénybe támogatást. Nem járnak azonban jobban azok a támogatásban részesülők sem, akik 2010. január 1-je előtt a támogatást a felső határig nem vették igénybe. Ők 2010-ben szintén csak a fenti mértékig kaphatnak támogatást. Nem érvényesül az a jog tehát, hogy mivel én tavaly takarékosabb voltam, és kevesebbet fogyasztottam, akkor 2010-ben annyival több energiát használhatok fel kedvezményesen. Végül pár észrevétel, amire a kérelem kitöltésekor figyelni érdemes. A kérelem legelején található a legnagyobb különbség a tavalyi, vagyis 2009. évre vonatkozó igénybejelentő lappal összehasonlítva: egy figyelmeztetés. Amennyiben a támogatásra való jogosultsága 2009. december 31-én fennállt, Önnek nem kell új kérelmet benyújtania, a jogosultság ezen esetben 2010. április 30-áig automatikusan meghosszabbodik. Ezt feltüntették a kérelemhez tartozó tájékoztató lapon is. Továbbra is fennáll az, hogy a háztartási célú fogyasztásból adódó energiaköltségeik – legyen az akár gázfogyasztás, illetve hő- és távhőfelhasználás – megfizetéséhez azok a háztartások jogosultak támogatásra, akiknek az egy fogyasztási egységre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj aktuálisan érvényes legkisebb összegének három és félszeresét. Mi is az a fogyasztási egység, és mi számít egy háztartásnak? Fogyasztási egységen a háztartás tagjainak – a háztartáson belüli fogyasztási szerkezetet kifejező – arányszámát kell érteni, amely a következők szerint alakul: – háztartás első nagykorú tagjának arányszáma 1,0, – háztartás második nagykorú tagjának arányszáma 0,9, – háztartás minden további nagykorú tagjának arányszáma 0,8, – háztartás első és második kiskorú tagjának arányszáma személyenként 0,8, – háztartás minden további kiskorú tagjának arányszáma tagonként 0,7. Ha a háztartás valamelyik tagja tartós betegség vagy fogyatékosság miatt magasabb összegű családi pótlékban vagy fogyatékossági támogatásban részesül, vagy valamelyik háztartástagra tekintettel magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak, akkor a rá tekintettel figyelembe vett arányszám 0,2-vel növekszik. Ha a háztartásban gyermekét egyedülállóként nevelő szülő él, akkor a háztartás fogyasztási egysége szintén 0,2-vel növekszik. Gyermekét egyedül nevelő szülőnek minősül, aki hajadon, nőtlen, […]