Alkalmi munkavállaló jogorvoslati lehetőségei
Kérdés
Kihez fordulhat jogorvoslatért az a 17 éves gimnáziumi tanuló, aki március-május hónapokban alkalmi munkavállalói kiskönyvvel dolgozott, de a május havi fizetésének csak a töredékét kapta meg, mert a foglalkoztató szerint kárt okozott? A munkavállaló nem ismeri el a károkozást. A dolgozó és a foglalkoztató között munkaszerződés nem jött létre, csak egy emlékeztetőt írt alá a munkavállaló.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. július 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2675
[…] legfeljebb öt egymást követő naptári napig, – egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, – egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet. A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Mezőgazdasági idénymunka (AM könyv zöld része) esetén ugyanazzal a munkavállalóval folyamatosan: – legfeljebb öt egymást követő naptári napig, – egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet. Ebben a foglalkoztatási formában a havi 15 napos foglalkoztatási korlát nem érvényesül. A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Bár a fenti szabályok nem mindegyike tartozik szorosan a kérdés megválaszolásához, azonban a teljesség igénye megkövetelte azok ismertetését. Amennyiben tehát a foglalkoztatás szabályosan kitöltött AM könyvvel történt, akkor az írásba foglalt munkaszerződéssel történő foglalkoztatásnak minősül. AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén a munkabért naponta kell megállapítani és kifizetni a munkavállaló részére. Ez alól kivétel lehet a folyamatosan legfeljebb 5 napig történő foglalkoztatásban történő megállapodás, de semmi esetre sem lehet szó a havonta egy összegben utólag történő bérfizetésről. A munkáltató részére előírt nyilvántartást a munkavállalónak is alá kell írnia. Ezzel igazolja a munkavállaló, hogy a nyilvántartás adattartalma megfelelő, így ezzel igazolja a nettó kifizetés összegét is. Az Mt. munkavállaló kártérítési felelősségére, valamint a munkabérből történő levonásokra vonatkozó szabályait az AM könyvvel foglalkoztatottakra értelemszerűen lehet alkalmazni. A kártérítési felelősség vonatkozásában ezen konkrét ügyben a vétkességen alapuló kártérítési felelősség jöhetne szóba. Az Mt. ezzel kapcsolatban azt a szabályt tartalmazza, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az ok-okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A vétkességnek kétféle alakzata van, a gondatlanság és a szándékosság. A bírósági gyakorlat adta értelmezésben gondatlan az, aki nem úgy járt el, ahogy elvárható lett volna, holott a következményekkel tisztában volt, vagy a következményekkel tisztában volt ugyan, de könnyelműen bízott azok elmaradásában. Szándékos a károkozás abban az esetben, ha a munkavállaló előre látja magatartásának, cselekményének káros következményeit, és azokat kívánja, vagy belenyugszik azok bekövetkeztébe. Nem elég azonban a vétkesség a felelősség megállapításához, ugyanis ehhez szükséges annak bizonyítása is, hogy a munkavállaló magatartása ok-okozati összefüggésben van a munkáltató által jelzett kárral. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy nem elég a munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése, azt is bizonyítani kell, hogy a kár bekövetkeztét, illetve mértékét ez idézte elő. A munkavállaló kártérítési felelőssége gondatlan károkozás esetén korlátozott, egyhavi átlagkeresete ötven százalékát nem haladhatja meg, szándékos károkozás esetén azonban a teljes kárt köteles megtéríteni a munkavállaló. AM könyvvel foglalkoztatott munkavállaló esetében felmerül a kérdés, hogy milyen módon állapítható meg az egyhavi átlagkereset összege. Az AM könyvvel foglalkoztatott munkavállaló helyzete az átlagkereset-számításra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából speciális, tekintve hogy az AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén a munkaviszony egy napra, kivételesen legfeljebb 5 napra jön létre a felek között. Az Amk-tv. úgy rendelkezik, hogy az Mt. vonatkozó szabályait az Amk-tv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Amk-tv. konkrét eltéréseket ugyan nem tartalmaz az átlagkereset-számítás szabályaival kapcsolatban, de a foglalkoztatás speciális voltára tekintettel csak értelemszerűen lehet az Mt. vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni. Az AM könyves foglalkoztatás esetén a munkáltató és a munkavállaló a foglalkoztatás napjára irányadó napi bérben állapodnak meg, ami a munkavállaló foglalkoztatás napjára megállapodott személyi alapbérének tekinthető. A munkaviszony egy-egy napra, kivételesen legfeljebb 5 egybefüggő napra jön létre, így az Mt. átlagkereset-számításra vonatkozó szabályai közül az AM könyvvel foglalkoztatottak havi átlagkeresetének számításakor a 152. § (7) és (10) bekezdései alkalmazhatók értelemszerűen. Ezek szerint, ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, akkor átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő. (Az AM könyvvel foglalkoztatott munkavállaló […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. július 28-án (155. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2675
[…] legfeljebb öt egymást követő naptári napig, – egy naptári hónapon belül legfeljebb tizenöt naptári napig, – egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet. A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. Mezőgazdasági idénymunka (AM könyv zöld része) esetén ugyanazzal a munkavállalóval folyamatosan: – legfeljebb öt egymást követő naptári napig, – egy naptári éven belül legfeljebb kilencven naptári napig munkaviszonyt létesíthet. Ebben a foglalkoztatási formában a havi 15 napos foglalkoztatási korlát nem érvényesül. A munkavállaló több munkáltatónál egy naptári évben összesen százhúsz napot tölthet az alkalmi foglalkoztatásnak minősülő munkaviszonyban. A munkáltatónak oktatás keretében gondoskodnia kell arról, hogy a munkavállaló munkába álláskor elsajátítsa, és a foglalkoztatás teljes időtartama alatt rendelkezzen az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés elméleti és gyakorlati ismereteivel, megismerje a szükséges szabályokat, utasításokat és információkat. Bár a fenti szabályok nem mindegyike tartozik szorosan a kérdés megválaszolásához, azonban a teljesség igénye megkövetelte azok ismertetését. Amennyiben tehát a foglalkoztatás szabályosan kitöltött AM könyvvel történt, akkor az írásba foglalt munkaszerződéssel történő foglalkoztatásnak minősül. AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén a munkabért naponta kell megállapítani és kifizetni a munkavállaló részére. Ez alól kivétel lehet a folyamatosan legfeljebb 5 napig történő foglalkoztatásban történő megállapodás, de semmi esetre sem lehet szó a havonta egy összegben utólag történő bérfizetésről. A munkáltató részére előírt nyilvántartást a munkavállalónak is alá kell írnia. Ezzel igazolja a munkavállaló, hogy a nyilvántartás adattartalma megfelelő, így ezzel igazolja a nettó kifizetés összegét is. Az Mt. munkavállaló kártérítési felelősségére, valamint a munkabérből történő levonásokra vonatkozó szabályait az AM könyvvel foglalkoztatottakra értelemszerűen lehet alkalmazni. A kártérítési felelősség vonatkozásában ezen konkrét ügyben a vétkességen alapuló kártérítési felelősség jöhetne szóba. Az Mt. ezzel kapcsolatban azt a szabályt tartalmazza, hogy a munkavállaló a munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az ok-okozati összefüggést a munkáltatónak kell bizonyítania. A vétkességnek kétféle alakzata van, a gondatlanság és a szándékosság. A bírósági gyakorlat adta értelmezésben gondatlan az, aki nem úgy járt el, ahogy elvárható lett volna, holott a következményekkel tisztában volt, vagy a következményekkel tisztában volt ugyan, de könnyelműen bízott azok elmaradásában. Szándékos a károkozás abban az esetben, ha a munkavállaló előre látja magatartásának, cselekményének káros következményeit, és azokat kívánja, vagy belenyugszik azok bekövetkeztébe. Nem elég azonban a vétkesség a felelősség megállapításához, ugyanis ehhez szükséges annak bizonyítása is, hogy a munkavállaló magatartása ok-okozati összefüggésben van a munkáltató által jelzett kárral. Ez egyszerűen annyit jelent, hogy nem elég a munkaviszonyból eredő kötelezettség vétkes megszegése, azt is bizonyítani kell, hogy a kár bekövetkeztét, illetve mértékét ez idézte elő. A munkavállaló kártérítési felelőssége gondatlan károkozás esetén korlátozott, egyhavi átlagkeresete ötven százalékát nem haladhatja meg, szándékos károkozás esetén azonban a teljes kárt köteles megtéríteni a munkavállaló. AM könyvvel foglalkoztatott munkavállaló esetében felmerül a kérdés, hogy milyen módon állapítható meg az egyhavi átlagkereset összege. Az AM könyvvel foglalkoztatott munkavállaló helyzete az átlagkereset-számításra vonatkozó szabályok alkalmazása szempontjából speciális, tekintve hogy az AM könyvvel történő foglalkoztatás esetén a munkaviszony egy napra, kivételesen legfeljebb 5 napra jön létre a felek között. Az Amk-tv. úgy rendelkezik, hogy az Mt. vonatkozó szabályait az Amk-tv.-ben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni. Az Amk-tv. konkrét eltéréseket ugyan nem tartalmaz az átlagkereset-számítás szabályaival kapcsolatban, de a foglalkoztatás speciális voltára tekintettel csak értelemszerűen lehet az Mt. vonatkozó rendelkezéseit alkalmazni. Az AM könyves foglalkoztatás esetén a munkáltató és a munkavállaló a foglalkoztatás napjára irányadó napi bérben állapodnak meg, ami a munkavállaló foglalkoztatás napjára megállapodott személyi alapbérének tekinthető. A munkaviszony egy-egy napra, kivételesen legfeljebb 5 egybefüggő napra jön létre, így az Mt. átlagkereset-számításra vonatkozó szabályai közül az AM könyvvel foglalkoztatottak havi átlagkeresetének számításakor a 152. § (7) és (10) bekezdései alkalmazhatók értelemszerűen. Ezek szerint, ha a munkavállalónak a munkáltatónál fennálló munkaviszonya egy naptári hónapnál rövidebb, akkor átlagkereseteként a távolléti díjával azonos összeg tekintendő. (Az AM könyvvel foglalkoztatott munkavállaló […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
