Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2009. április 21-én (149. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2569

[…] meghaladó rész tehát főszabályként a magánszemély adóköteles jövedelme. Miután az étkezési utalványt munkaviszonyra tekintettel kapja a magánszemély, munkaviszonyból származó, összevonandó bérjövedelemnek tekinthető, mely után a feltételek fennállása esetén adójóváírás is érvényesíthető. A bérjövedelemnek minősülő étkezési hozzájárulás után mind a munkáltatót, mind a munkavállalót az általános szabályok szerint terheli a járulékfizetési kötelezettség is. A főszabálytól eltérő rendelkezéseket fogalmaznak meg az Szja-tv. 69. §. (1) bekezdés d) és e) pontjai. Az adóköteles természetbeni juttatás után az adózási teher a munkáltatóra fordul, ha a munkáltató valamennyi munkavállaló részére azonos feltételekkel és módon ingyenesen vagy kedvezményesen átadott termék, nyújtott szolgáltatás révén juttat adóköteles bevételt. Ugyancsak a munkáltató teljesíti az adófizetési kötelezettséget, ha a termék, a szolgáltatás azonos értékben meghatározott keret terhére valamennyi juttatásban részesülő magánszemély számára ugyanazon termék- vagy szolgáltatáskörből azonos feltételekkel választható, feltéve hogy a termék megszerzése (választása), illetve a szolgáltatás igénybevétele (választása) bármelyikük számára ténylegesen is elérhető (cafeteria). Ebben az esetben a munkáltató által biztosított keretben tulajdonképpen benne foglaltatik a közteher is. Nem a dolgozó, hanem a munkáltató fizeti meg a természetbeni juttatások utáni adóterhet, ha a munkáltató valamennyi munkavállaló által megismerhető belső szabályzat (pl. kollektív szerződés, szervezeti és működési szabályzat, közszolgálati szabályzat stb.) alapján több munkavállaló, azaz munkavállalói csoportok részére juttat azonos feltételekkel […]