Rokkantnyugdíjas öregségi nyugdíjkorhatára
Kérdés
Véglegesített rokkantsági nyugdíjas 59 éves hölgy elmehet-e öregségi nyugdíjba, ha rendelkezik a reá irányadó szolgálati idővel? Beszámítanak-e a szolgálati időbe az egyetemi évek is?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. november 11-én (139. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2386
[…] munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimummértékét, az Mt. pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így annak a személynek, aki korábban, a megrokkanást megelőzően napi 8 órában dolgozott, munkaidejét a napi 8 óránál rövidebb munkaidőben kell meghatározni. Ilyen esetben a rokkantsági nyugdíjat akkor sem lehet megszüntetni, ha a kereset lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, melyet a megrokkanása előtti munkakörben rokkantság nélkül elérhető. A nyugdíjasként elért keresetek vizsgálatára akkor kerül sor, amikor a rokkantsági nyugdíjban részesülő foglalkoztatott rendszeresen dolgozik. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a nyugdíjas a megrokkanását megelőző munkakörben jelenleg, azaz a vizsgálat időpontjában megrokkanás nélkül milyen összegű keresetet érhetne el. Ezt a keresetet kell összehasonlítani azzal a keresettel, melyet a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett elért. A kereset akkor tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a keresetek közötti különbség eléri vagy meghaladja a húsz százalékot. Ellenkező esetben a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni. A keresetek összehasonlítása érdekében a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresi a jelenlegi és a megrokkanás előtti foglalkoztatót. Ha a kérdező rokkantsági nyugdíját 2007. december 31-ét követően, az új szabályok alapján állapították meg, akkor az ellátás szintén két esetben szűnhet meg. Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság, ha már nem rokkant, vagy ha keresőtevékenységet folytat. Az ellátásra való jogosultság keresőtevékenység folytatása miatt akkor szűnik meg, ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedő és nem rehabilitálható, a 62. életévét el nem érő nyugdíjas személy hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett – keresetének, jövedelmének (nettó keresetének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. november 11-én (139. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2386
[…] munkaidőben dolgozott, akkor, ha munkaideje a megrokkanását követően tovább csökken. A nyugdíjjogszabályok nem írják elő a szükséges munkaidő-csökkentés minimummértékét, az Mt. pedig a felek megállapodására bízza a részmunkaidő hosszát, így annak a személynek, aki korábban, a megrokkanást megelőzően napi 8 órában dolgozott, munkaidejét a napi 8 óránál rövidebb munkaidőben kell meghatározni. Ilyen esetben a rokkantsági nyugdíjat akkor sem lehet megszüntetni, ha a kereset lényegesen nem kevesebb annál a keresetnél, melyet a megrokkanása előtti munkakörben rokkantság nélkül elérhető. A nyugdíjasként elért keresetek vizsgálatára akkor kerül sor, amikor a rokkantsági nyugdíjban részesülő foglalkoztatott rendszeresen dolgozik. Ebben az esetben vizsgálni kell, hogy a nyugdíjas a megrokkanását megelőző munkakörben jelenleg, azaz a vizsgálat időpontjában megrokkanás nélkül milyen összegű keresetet érhetne el. Ezt a keresetet kell összehasonlítani azzal a keresettel, melyet a rokkantsági nyugdíj folyósítása mellett elért. A kereset akkor tekinthető lényegesen kevesebbnek, ha a keresetek közötti különbség eléri vagy meghaladja a húsz százalékot. Ellenkező esetben a rokkantsági nyugdíjat meg kell szüntetni. A keresetek összehasonlítása érdekében a nyugdíj-biztosítási igazgatási szerv megkeresi a jelenlegi és a megrokkanás előtti foglalkoztatót. Ha a kérdező rokkantsági nyugdíját 2007. december 31-ét követően, az új szabályok alapján állapították meg, akkor az ellátás szintén két esetben szűnhet meg. Megszűnik a rokkantsági nyugdíjra való jogosultság, ha már nem rokkant, vagy ha keresőtevékenységet folytat. Az ellátásra való jogosultság keresőtevékenység folytatása miatt akkor szűnik meg, ha az 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodást szenvedő és nem rehabilitálható, a 62. életévét el nem érő nyugdíjas személy hat egymást követő hónapra vonatkozó – a személyi jövedelemadóval és egészségbiztosítási járulék, nyugdíjjárulék, magán-nyugdíjpénztári tagdíj, valamint munkavállalói járulék összegével csökkentett – keresetének, jövedelmének (nettó keresetének) havi átlaga meghaladja a rokkantsági nyugdíj alapját képező havi átlagkereset összegének kilencven százalékát, illetve annak a […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
