Evás egyéni vállalkozó járulékalapja
Kérdés
Milyen minimumösszeg alapján köteles megfizetni a járulékokat egy eva hatálya alá tartozó főfoglalkozású egyéni vállalkozó 2008. február 1-jétől? A vállalkozói kivét lesz a járulék alapja, vagy a kivéttől függetlenül a havi 138 000 forint, esetleg a bevétel és a költség különbözete?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. április 22-én (126. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2167
[…] után kell megfizetnie. Az evás egyéni vállalkozónak lehetősége van továbbá arra, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalja, hogy a járulékokat ennél magasabb összegű járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Ha a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel, akkor a járulékfizetésének alapja is a magasabb összeg lesz (Tbj-tv. 29/A. §). A leírtak tükrében tehát olvasónk három járulékalap-variációja közül egyiket sem lehet teljes mértékben helyesnek mondani, illetőleg az utolsó eset éppenséggel rossz. Alapesetben a 138 000 forint a járulékalap, de a vállalkozó a járulékbevallásában a tényleges jövedelmét – olvasónk megfogalmazása szerint a vállalkozói kivétjét – is feltüntetheti, ha az annál kevesebb, ilyenkor az alacsonyabb összeget, de akkor is legalább a minimálbérnek megfelelő összeget lehet járulékalapnak tekinteni. A B variáns is csak némi kiegészítéssel mondható helyesnek. Ahogy már az előbb írtuk, alapesetben az evás egyéni vállalkozónak a 138 000 forint után kell a járulékokat teljesítenie, azonban nem teljesen mindegy, hogy mennyi a vállalkozói kivétje, mert ha a tényleges jövedelme a 138 000 forinttól lefelé eltér, akkor […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. április 22-én (126. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2167
[…] után kell megfizetnie. Az evás egyéni vállalkozónak lehetősége van továbbá arra, hogy a magasabb összegű társadalombiztosítási ellátások megszerzése érdekében egyoldalú nyilatkozattal vállalja, hogy a járulékokat ennél magasabb összegű járulékalap után fizeti meg. A nyilatkozat az adóévre szól, melyet első ízben az adóévet megelőző év december 20-áig, azt követően a november hónapra vonatkozó járulékbevallásával egyidejűleg kell az állami adóhatósághoz benyújtani. Ha a vállalkozó él ezzel a lehetőséggel, akkor a járulékfizetésének alapja is a magasabb összeg lesz (Tbj-tv. 29/A. §). A leírtak tükrében tehát olvasónk három járulékalap-variációja közül egyiket sem lehet teljes mértékben helyesnek mondani, illetőleg az utolsó eset éppenséggel rossz. Alapesetben a 138 000 forint a járulékalap, de a vállalkozó a járulékbevallásában a tényleges jövedelmét – olvasónk megfogalmazása szerint a vállalkozói kivétjét – is feltüntetheti, ha az annál kevesebb, ilyenkor az alacsonyabb összeget, de akkor is legalább a minimálbérnek megfelelő összeget lehet járulékalapnak tekinteni. A B variáns is csak némi kiegészítéssel mondható helyesnek. Ahogy már az előbb írtuk, alapesetben az evás egyéni vállalkozónak a 138 000 forint után kell a járulékokat teljesítenie, azonban nem teljesen mindegy, hogy mennyi a vállalkozói kivétje, mert ha a tényleges jövedelme a 138 000 forinttól lefelé eltér, akkor […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
