Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2008. március 11-én (123. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2120

[…] munkáltató társadalmi közszükségletet kielégítő alapvető szolgáltatást biztosít folyamatosan; vagy ab) a gazdaságos, illetve rendeltetésszerű működtetés – a termelési technológiából fakadó objektív körülmények miatt – más munkarend alkalmazásával nem biztosítható; vagy b) a munkaköri feladatok jellege ezt indokolja. Az Mt. 146. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezés értelmében éjszakai munkavégzés esetén [117. § (1) bekezdés d) pont] a munkavállalót 15 százalékos bérpótlék is megilleti. Az Mt. 146. § (2) bekezdése értelmében a több műszakos munkaidő-beosztásban [117. § (1) bekezdés e) pont], illetve a megszakítás nélküli munkarendben [118. § (2) bekezdés] foglalkoztatott munkavállalónak – a (3) bekezdésben meghatározottak szerint – délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár. Az Mt. 146. § (3) bekezdése értelmében a délutáni műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés f) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 15 százalék, az éjszakai műszakban történő munkavégzés [117. § (1) bekezdés g) pont] esetén a műszakpótlék mértéke 30 százalék. A megszakítás nélküli munkarendben foglalkoztatott munkavállalókat a délutáni műszak után további 5, az éjszakai műszak után további 10 százalék műszakpótlék illeti meg. A műszakpótlék mértékének meghatározásakor a 145. § rendelkezése megfelelően irányadó. Az állandó ítélkezési gyakorlat értelmében a több műszakos, illetve megszakítás nélküli munkarend keretében üzemelő munkáltatónál csak az a munkavállaló minősül műszakos munkaidő-beosztású munkavállalónak, akinek a műszakbeosztása időszakonként változik. Ha a munkavállaló több műszakos munkakörben úgy dolgozik, hogy a műszakbeosztása állandó, a több műszakos munkarend egyik törvényi feltétele – a műszakbeosztás rendszeres […]