Kezdő egyéni vállalkozó járulékfizetése
Kérdés
A tényleges kivét vagy az előző havi minimálbér után kell-e megfizetnie a járulékokat a főállású egyéni vállalkozónak? Mit jelent pontosan az Alkotmánybíróság 42/2007. (VI. 20.) AB határozata, amely szerint alkotmányellenes a kezdő egyéni vállalkozókra vonatkozó szabályozás, mivel nem biztosítja a kezdő egyéni vállalkozók részére a járulékfizetési alapok közötti választás lehetőségét?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. október 2-án (113. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1938
[…] esetlegesen a tényleges kivét ezt az összeget meghaladja. Ez az általánosságban véve kedvezőnek tekinthető szabályozás kétséget kizáróan nem érint minden kezdő egyéni vállalkozót egyformán kedvezően. Azáltal ugyanis, hogy nem teszi lehetővé, hogy a kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségét a tényleges jövedelme, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, vagy esetleg a minimum-járulékalap összege után teljesítse, az érintettek egy része hátrányos helyzetbe kerülhet. A társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak – táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi-gyermekágyi segély – összegét ugyanis a megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga, illetve a napi átlagkereset alapján kell megállapítani. Az egyéni vállalkozók nyugdíjalapjába pedig a vállalkozás kezdő évében fizetett nyugdíjjárulék összege is beleszámít, ami miatt elsősorban azok kerülhetnek hátrányos helyzetbe, akik rövid időn belül nyugdíjra jogosultakká válnak. A törvény nem tesz különbséget a fiatalabb, pályája kezdetén álló egyéni vállalkozók és az idősebb korban vállalkozást kezdők között, valamint a vállalkozásuk kezdő évében is nyereségesen működő egyéni vállalkozók és a vállalkozás kezdő évében profitot termelni nem tudó egyéni vállalkozók között. Ez pedig a […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. október 2-án (113. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1938
[…] esetlegesen a tényleges kivét ezt az összeget meghaladja. Ez az általánosságban véve kedvezőnek tekinthető szabályozás kétséget kizáróan nem érint minden kezdő egyéni vállalkozót egyformán kedvezően. Azáltal ugyanis, hogy nem teszi lehetővé, hogy a kezdő egyéni vállalkozó a járulékfizetési kötelezettségét a tényleges jövedelme, vagy az átalányadó alapját képező jövedelem, vagy esetleg a minimum-járulékalap összege után teljesítse, az érintettek egy része hátrányos helyzetbe kerülhet. A társadalombiztosítás pénzbeli ellátásainak – táppénz, gyermekgondozási díj, terhességi-gyermekágyi segély – összegét ugyanis a megelőző naptári évben elért, pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem naptári napi átlaga, illetve a napi átlagkereset alapján kell megállapítani. Az egyéni vállalkozók nyugdíjalapjába pedig a vállalkozás kezdő évében fizetett nyugdíjjárulék összege is beleszámít, ami miatt elsősorban azok kerülhetnek hátrányos helyzetbe, akik rövid időn belül nyugdíjra jogosultakká válnak. A törvény nem tesz különbséget a fiatalabb, pályája kezdetén álló egyéni vállalkozók és az idősebb korban vállalkozást kezdők között, valamint a vállalkozásuk kezdő évében is nyereségesen működő egyéni vállalkozók és a vállalkozás kezdő évében profitot termelni nem tudó egyéni vállalkozók között. Ez pedig a […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
