Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. július 10-én (108. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1841

[…] engedéllyel), – az EGT-tagállamok állampolgáraival azonos jogállást élvező harmadik állam állampolgárai, ha rendelkeznek tartózkodási engedéllyel, – hontalanok. 2007. július 1-jétől némileg változik a Tbj-tv. 4. §-ának u) pontja, amely szerint ettől az időponttól belföldi: – a Magyar Köztársaság területén élő magyar állampolgár, a bevándorolt és a letelepedett jogállású, valamint a menekültként elismert személy, – a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény hatálya alá tartozó személy, aki a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodás jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, és a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény (Nyt.) szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, valamint – a hontalan. A magyarországi jogviszony alapján magyar egészségügyi ellátásra jogosult külföldiek taj-át az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról" (továbbiakban: Igazolás) elnevezésű - havonta érvényesítendő – nyomtatvány igazolja, amelyet a megyei egészségbiztosítási pénztár állít ki. A magyar egészségügyi ellátásra jogosult külföldi az "Igénylőlap a Társadalombiztosítási Azonosító Jelet tartalmazó Hatósági Igazolvány és az Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságról kiadásához" elnevezésű nyomtatványon igényelheti az egészségbiztosítási pénztártól a taj kiadását és az "Igazolás az egészségügyi szolgáltatásra jogosultságról" elnevezésű nyomtatvány kiállítását. Az Igazolás megrendeléséhez szükség van a foglalkoztató által kiállított "Megrendelő"-re, valamint a magánszemély személyi okmányaira (illetve azok fénymásolatára) is. Amennyiben a munkáltató képviselője jár el, a magánszemélytől kell meghatalmazást kapnia a taj igényléséhez, amennyiben a magánszemély, akkor a munkáltatótól az Igazolás kiállításához. Természetesen, ha harmadik személy jár el az ügyben, mindkét féltől meghatalmazással kell rendelkeznie. A kiállított igazolást a foglalkoztató adja át a külföldi biztosítottnak azzal, hogy a nyomtatványon havonta, a tárgyhónapot megelőző hónap végén, a jogosultsági jogviszony fennállását aláírásával és pecsétjével igazolva érvényesíti. A biztosítást keletkeztető jogviszony utolsó napján a foglalkoztató bevonja az igazolást, és megküldi az illetékes megyei egészségügyi pénztárnak. Egészségügyi szolgáltatásra csak az a külföldi állampolgár jogosult, aki a középfokú nevelési-oktatási vagy felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanul, és nemzetközi szerződés vagy az Oktatási Minisztérium által adományozott ösztöndíj alapján létesített tanulói, hallgatói jogviszonyban áll. Azok a külföldi tanulók, akik ennek a feltételnek nem felelnek meg, csak megállapodás kötése esetén lesznek jogosultak egészségügyi szolgáltatásra. Azok a letelepedett külföldi állampolgár nyugdíjasok, akiknek állandó lakhelye Magyarország területén van, és akik a Macedón (Szkopjei) Köztársaság, a Horvát Köztársaság és Szerbia vagy Montenegró társadalombiztosítási szerveinek terhére részesülnek nyugellátásban, valamint e személyek igényjogosult családtagjai a magyar állampolgárságú nyugdíjasokkal megegyező módon részesülnek kórházi ápolásban. Ennek feltétele, hogy a nyugellátást folyósító külföldi szerv a nyugdíjas számára erről igazolást állítson ki. A Magyarországra áttelepült jugoszláv nyugdíjasok nagy számára tekintettel a kizárólag jugoszláv társadalombiztosítási szervtől nyugellátásban részesülő személy részére, ha állandó lakóhelye magyar területen van, az egészségügyi szolgáltatásokat a magyar társadalombiztosítási jogszabályok szerint a magyar biztosító terhére nyújtják. A magyarországi térítésmentes ellátásra való jogosultság tehát megállapítható, ha az igénylő személyi igazolvánnyal rendelkezik, és nyugdíját az egyezmény alapján Magyarországra utaltatják. Tekintettel arra, hogy jelenleg a jugoszláv nyugdíjbiztosító – az egyezménnyel ellentétesen – nem utal külföldre nyugdíjakat, Magyarországon eltekintenek a nyugdíj Magyarországra való átutalásától, amennyiben hiteles fordítással, nyugdíj-megállapító határozattal igazolják, hogy Jugoszláviában nyugdíjat kapnak. Azok a Magyarországra települt nyugdíjas külföldi állampolgárok, akik nem állnak a fent említett országokkal kötött kölcsönös egyezmények hatálya alatt, a magyarországi egészségügyi ellátásokat akkor vehetik igénybe, ha költségtérítést fizetnek érte, vagy természetesen az egészségbiztosítási ellátásokra megállapodást is köthetnek. A Magyarország területén huzamosabb ideig tartózkodó külföldi állampolgároknak tehát, ha hazájukkal nincs érvényes szociális biztonsági egyezmény, vagy más jogviszony alapján sem jogosultak egészségbiztosítási ellátásra, lehetőségük van az egészségbiztosítóval kötött megállapodással gondoskodni az egészségügyi ellátásukról, egy előre meghatározott összegű járulék fizetésének vállalása mellett. Ugyanilyen feltételeknek kell megfelelni a társadalombiztosítási szempontból külföldinek minősülő magyar állampolgároknak is (idetartoznak azok a személyek, akik nem rendelkezhetnek érvényes magyar személyi igazolvánnyal). A nagykorú külföldi állampolgár a megállapodás megkötésének napján érvényes minimálbér (jelenleg 65 500 forint), a 18 évesnél fiatalabb gyermek és a magyarországi oktatási intézményben nappali tagozaton tanuló külföldi a minimálbér 30 százalékának (jelenleg 19 650 forint) megfizetésével szerezhet egészségügyi ellátásra jogosultságot. Az első hónapra esedékes járulékot nyomban a megállapodás megkötésekor be kell fizetni, a későbbiekben pedig havonta előre, a jogosultsági hónapot megelőző hónap 12. napjáig kell megfizetni. A megállapodás a megkötését, vagyis az első befizetést követő hónap első napjától hatályos, de az első hat hónapban korlátozott mértékű ellátásra jogosít. A megállapodás kedvezményezettje a társadalombiztosítás által támogatott egészségügyi szolgáltatásra a megállapodás megkötését követő hatodik hónap első napjától lesz jogosult, azzal, hogy a megállapodás megkötését követő hónap első napjától a hatodik hónapig a sürgősségi ellátást veheti igénybe. A külföldiek megállapodás alapján való jogosultságát a befizetés helyén vagy a megyei egészségbiztosítási pénztárnál a járulékfizetést igazoló pecsételéssel havonta igazolják. Lehetőség van a megállapodás megkötésekor a hat hónapra esedékes járulékot visszamenőleg, egy összegben befizetni, ebben az esetben a megállapodás megkötését követő hónap első napjától lehet a megállapodáskötésen alapuló jogosultaknak valamennyi társadalombiztosítási támogatással nyújtott egészségügyi szolgáltatást igénybe venni. Lehetőség […]