Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. június 19-én (107. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1830

[…] ellenőrzés megkezdésekor fennálló – a foglalkoztató és a részére munkát végző személy közötti, illetve a munkavállalónak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony, valamint a tényleges foglalkoztatás alapján létrejött kapcsolat minősítésére. Ehhez a foglalkoztatónak rendelkezésre kell bocsátania mindazokat a bizonyítékokat, amelyek alapján megállapítható, hogy a részére végzett munka a (4) bekezdés szerinti jogviszonyok alapján, vagy ellenérték nélkül történt. A Met. 1. § (6) bekezdése értelmében olyan munkahelyen, ahol különböző foglalkoztatók alkalmazásában álló munkavállalókat egyidejűleg foglalkoztatnak, és a munkaügyi ellenőrzés eredményeként valamely foglalkoztató személye nem állapítható meg, az (5) bekezdés vonatkozásában – az ellenkező bizonyításáig – vélelmezni kell, hogy az érintett munkavállaló foglalkoztatója az, aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja. A Met. 1. § (7) bekezdése értelmében a (6) bekezdés szerinti vélelemre alapított határozat kizárólag a 3. § (1) bekezdés a)-b), valamint i) pontjainak megsértésével összefüggésben tartalmazhat rendelkezést. Az ebbe a körbe nem tartozó jogsértések miatt a tevékenységet ténylegesen irányító foglalkoztatóval szemben a vélelemben megállapított munkaviszonyt érintően csak a vélelmet tartalmazó határozat jogerőre emelkedése után történt elkövetés esetén hozható határozat. A Met. 3. § (1) bekezdése értelmében a munkaügyi ellenőrzés kiterjed: a) foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges jognyilatkozatok alakszerűségére és kötelező tartalmi elemeinek meglétére, továbbá a foglalkoztató írásbeli tájékoztatási kötelezettségére vonatkozó rendelkezések, b) a munkaviszony létesítésével, megszűnésével, illetőleg megszüntetésével összefüggő bejelentési kötelezettséggel, c) a munkáltató nyilvántartási kötelezettsége, d) az egyenlő bánásmód követelménye, e) a nők, fiatalkorúak és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásával kapcsolatos jogszabályok, f) a munkaidőre, a pihenőidőre, a rendkívüli munkavégzésre, valamint a szabadságra vonatkozó jogszabályban, vagy kollektív szerződésben előírt rendelkezések, g) a jogszabályban, kollektív szerződésben, a miniszter által az ágazatra, alágazatra kiterjesztett kollektív szerződésben megállapított munkabér mértékére, valamint a munkabér védelmére vonatkozó rendelkezések, h) a foglalkoztatásra irányuló jogviszony megszűnésével összefüggő – munkavállalót megillető – igazolások kiállítására és kiadására, valamint a munkaviszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó elszámolás megtörténtére vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek stb. megtartására. A Met. 4. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a felügyelő a foglalkoztató valamennyi munkahelyén külön engedély és előzetes bejelentési kötelezettség nélkül ellenőrzést tarthat. Az ellenőrzés során a felügyelő jogosult a) belépni az ellenőrzés alá tartozó valamennyi munkahelyre, akadályoztatása esetén a rendőrség igénybevételére, b) ellenőrzéshez szükséges nyilvántartások megtekintésére, azokról másolatok készítésére, c) az ellenőrzés során az ellenőrzéssel összefüggésben hang- és képfelvétel készítésére, d) a munkahelyen tartózkodó személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, valamint személyi azonosságuk igazoltatással történő megállapítására, e) a társadalombiztosítási azonosító jel (taj) használatára. A Met. 6. § (1) bekezdésben foglalt rendelkezések értelmében a felügyelő az ellenőrzés során tapasztalt szabálytalanságok megszüntetése érdekében – felhívja a foglalkoztató figyelmét […]