Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2007. február 27-én (99. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1691

[…] továbbá az Art. rendelkezései szerint be kell vallania. Az Art. 29. §-a úgy rendelkezik, hogy ha a kifizető a kifizetésről szóló igazolás kiállítását követően tárja fel, hogy a magánszemély adóelőlegét, adóját nem a törvényben meghatározottak szerint állapította meg és vonta le, a feltárt hibát nyilvántartásba veszi, és az adókülönbözet összegéről, a kifizetés jogcíméről, valamint a kifizetésről szóló igazolás kiállításának időpontjáról az adóazonosító szám feltüntetésével 15 napon belül bejelentést tesz a magánszemély állami adóhatóságához, és a magánszemélyt értesíti, kivéve, ha a magánszemély értesítési címét nem ismeri. Amennyiben a hiba a törvényben meghatározottnál alacsonyabb összegű adó, adóelőleg levonását eredményezte, a kifizető az igazolás kiállításának napjától a nyilvántartásba vétel napjáig a levonni elmulasztott adó, adóelőleg után önellenőrzési pótlékot állapít meg, vall be és fizet meg. A kifizető a bejelentési, az önellenőrzési pótlék megállapítási és bevallási kötelezettségének teljesítésével mentesül az adólevonási kötelezettség megsértésével összefüggő jogkövetkezmények alól. Mindez azt jelenti, hogy nincs szükség (és lehetőség sem) arra, hogy a le nem vont adóelőleget a magánszemélytől visszaköveteljék, és a levonás elmaradásából keletkező mulasztását a kifizető csak önellenőrzés keretében, a leírt módon pótolhatja az adóhatóság felé. Egyébként, ha bármely ok miatt nem történt adóelőleg-fizetés a kifizetéskor, az adóelőleget a jövedelmet szerző magánszemélynek kell megállapítania és befizetnie. A Tbj-tv. 5. §-ában felsorolt biztosítottak között az adószámos magánszemélyt nem találjuk meg, ami azt jelenti, hogy önmagában az adószám kiváltása nem jelenti automatikusan a biztosítási és a járulékfizetési kötelezettség kezdetét is úgy, mint pl. az egyéni vállalkozónál. Ha azonban az adószámos magánszemély díjazás ellenében munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony (például megbízási jogviszony, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszony) keretében személyesen végzi tevékenységét, és az e tevékenységéből származó, tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát, illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét, akkor biztosítottnak minősül [Tbj-tv. 5. § (1) bekezdés g) pontja]. Járulékalapot képező jövedelemnek az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része minősül, amelyet az adóelőleg számításánál figyelembe kell venni. Az a kifizető tehát, aki díjazás ellenében adószámmal rendelkező magánszemélyt (aki számlát ad) foglalkoztat, köteles a biztosítási kötelezettségét elbírálni, és azt az előírt feltételek fennállása esetén megállapítani. Ha az adószámmal rendelkező magánszemély a részére kifizetett díj összege alapján biztosítottá válik, a kifizető a Tbj-tv. 4. § a) pontja szerint foglalkoztatónak minősül, és valamennyi, a Tbj-tv.-ben a foglalkoztatóra előírt kötelezettség terheli. Meg kell állapítania egyrészt a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulék, másrészt a biztosítottat terhelő egészségbiztosítási és nyugdíjjárulék összegét, melyeket köteles bevallani és befizetni. Az Art. 30. § (2) bekezdése értelmében a magánszemély nyugdíjjárulék- és egészségbiztosításijárulék-fizetési […]