Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2006. október 31-én (92. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1588

[…] útnyilvántartás szükséges. A matricára vonatkozó útnyilvántartás az egyébként is vezetett útnyilvántartás részeként vezethető, de megengedhető az is, ha attól független, az úthasználati díjak nyilvántartására szolgáló útnyilvántartást vezetnek. A nyilvántartásból ki kell tűnnie az úthasználatra jogosultság időszakában az üzleti, hivatali, illetőleg a magáncélú futásteljesítménynek. Ha a magáncélú használatot nem akarja vagy nem tudja meghatározni a kifizető, vagy a magánszemély a nyilvántartást nem vezeti, akkor a kifizető választhatja, hogy a matrica árának 50 százalékát tekinti a természetbeni juttatás alapjának. A kifizető döntése csak egy matrica, bérlet tekintetében érvényes, tehát akár éven belül, minden egyes autópálya-matricával kapcsolatos adókötelezettsége megállapításakor dönthet, hogy milyen megoldást választ. Az autópálya-matrica juttatásakor a magáncélú használat vagy a matrica értékének 50 százaléka után kell a kifizetőnek 44 százalék, 2006. szeptember 1-jét követő juttatás esetén 54 százalék személyi jövedelemadót megfizetni. A juttatás időpontjának, az adó mértékének meghatározása nem okozhat gondot akkor, ha a kifizető az egyszerűbb elszámolási módot alkalmazza, és a matrica árának 50 százaléka után adózik. Ha az adóalapot a tényleges magánhasználat alapján állapítják meg, akkor erre értelemszerűen a matrica érvényességi idejét követően, a hivatali magáncélú utak szétválasztása után van lehetőség. Kérdés, hogy hány százalék adó terheli a kifizetőt a magáncélú használat tételes kimutatásakor, ha a matrica érvényességi ideje szeptember 1-jét megelőzően indult, és szeptember 1-jét követően ér véget. Az általános szabályokból […]