Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. november 22-én (71. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1243

[…] jogokra és kötelezettségekre. A munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodást, illetve nyilatkozatokat írásba kell foglalni. A munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetéséről szóló egybehangzó jognyilatkozatok külön okiratba is foglalhatók. Nem hivatkozhat a munkavállaló a megszüntetés írásba foglalásának elmaradása miatti érvénytelenségére, ha az írásba foglalás a munkavállaló magatartása miatt maradt el. A munkaviszony megszüntetése a felek egybehangzó ráutaló magatartásával is történhet. Ha a munkaviszony megszüntetését kezdeményező a szóbeli nyilatkozatában foglaltakat saját érdekében állóként önként teljesíti, e magatartással szemben utóbb nem igényelhet jogvédelmet. Nem igazolja a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetését egymagában az, ha a munkavállaló a munkáltatónak a munkaviszony közös megegyezéses megszüntetésére irányuló nyilatkozatát és az elszámolólapot, illetve a munkáltatói igazolást átveszi. Ha a munkáltató a megszüntető intézkedést arra alapítja, hogy a munkaviszony megszüntetésében a munkavállalóval megegyezett, vita esetén a megállapodás tényét és tartalmát bizonyítani tartozik. A munkaviszony közös megegyezéssel történt megszüntetését nem érinti, ha a fél a nyilatkozatát utóbb visszavonja, kivéve, ha az joghatályosan történt, ennek megítélésére az ajánlati kötöttségre a Ptk.-ban meghatározott szabályokat kell alkalmazni. A fél azonban a megszüntetésre vonatkozó nyilatkozatát megtámadhatja érvénytelenségre hivatkozva az Mt. 7. §-ában foglalt rendelkezések alapján. Ha a munkavállalónak a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére irányuló nyilatkozatát a munkáltató szóban elfogadta, ennek megfelelően a felek a munkaviszonyt a munkavállaló kezdeményezésére felszámolták, utóbb alaki okból a munkavállaló a megszüntetés jogellenességére nem hivatkozhat. Az Mt. 7. §-ában foglalt rendelkezések értelmében a megállapodás (így például a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére vonatkozó megállapodás is) megtámadható, ha a fél annak megkötésekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve ha tévedését a másik fél okozta, vagy az felismerhette, illetőleg ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható a nyilatkozat akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá. A megállapodást az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetőleg az, aki téves feltevésben volt. A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadóak azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható. Fenti rendelkezések megfelelően irányadók abban az esetben is, ha a fél a saját jognyilatkozatát kívánja megtámadni. Fentiekben idézett jogszabályi rendelkezésekből, valamint az ismertetett legfelsőbb bírósági eseti döntésekből megállapítható, hogy a felek közös megegyezéssel a munkaviszonyt írásba foglalt, egybehangzó, befolyásmentes akaratnyilvánítással […]