Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. július 19-én (63. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1104

[…] például a napi munkaidő befejezése és a másnapi munkakezdés közötti pihenőidő az általános 11 óra helyett 8 órában is meghatározható (bár ezt kizárólag kollektív szerződés írhatja elő) –, ugyanakkor az eltérések a rugalmas munkaidő-beosztást is lehetővé teszik, hiszen a kollektív szerződés az idénymunkások esetében éves munkaidőkeretet is megállapíthat. Általános szabály, hogy a munkavállalónak heti két pihenőnap jár, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie. E szabály betartása nem okoz gondot, ha a munkavállaló ún. általános munkarendben dolgozik, azaz hétfőtől péntekig tartó munkavégzést követően kerül a heti két pihenőnap kiadásra. Amennyiben a munkaidőt munkaidőkeretben dolgozzák le, az alkalmazott munkaidőkeret függvényében eltérően alakulhat a pihenőnapok, illetve a vasárnap kiadása. A munkaidőkeretben foglalkoztatott idénymunkás részére a munkaidő beosztása alapján hetenként legalább negyvennyolc órát kitevő, megszakítás nélküli pihenőidő is biztosítható, amelybe havonta legalább egy alkalommal a vasárnapnak is bele kell esnie. Az idénymunkát végző munkavállaló esetében kollektív szerződés rendelkezése alapján a pihenőnap legfeljebb hathavonta – részben vagy egészben – öszszevontan is kiadható. A vasárnapi munkavégzés miatt az idénymunkás részére vasárnapi pótlékot nem kell fizetni. A szezonális foglalkoztatás határozott idejű munkaviszony létesítésével vagy alkalmi munkavállalói könyvvel történhet. A dolgozó lehet magyar és külföldi személy is. Az Unióhoz tartozó államok lakosai – a magyarokhoz hasonlóan – engedély nélkül, szabadon vállalhatnak idénymunkát hazánkban. Léteznek olyan, már EU-tagországok, amelyek polgárai engedéllyel, de könnyített feltételekkel vállalhatnak munkát, és végül […]