Bíróság által megítélt juttatások közterhei
Kérdés
Milyen közterheket kell fizetnie a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak abban az esetben, ha a munkáltatója 2004-ben jogellenesen felmondta a határozott idejű jogviszonyát, amit a munkaügyi bíróság 2005-ben másodfokon is megállapított, és megítélte a dolgozónak az alábbiakat: – elmaradt munkabért, – ennek késedelmi kamatát és – a jogellenesség jogkövetkezményeként 2 havi munkabérnek megfelelő összeget, továbbá – perköltséget. A dolgozó a munkaviszony megszűnését követően saját vállalkozásában – ahol 50 százalékos tulajdonos – dolgozott, ügyvezető társas vállalkozóként, de jövedelmet nem vett fel. A minimálbér után a közterhek megfizetésre kerültek utána.
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 31-én (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1055
[…] járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és természetesen személyi jövedelemadót kell fizetni. 4 százalék egészségbiztosítási járulék viszont nem terheli [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése]. A kamat osztja annak az összegnek a sorsát, melyre tekintettel kifizették. Ennek megfelelően az összevont adóalap része. Társadalombiztosítási járulékot viszont nem kell leróni utána – nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik –, helyette 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt. A jogellenes felmondásra tekintettel megítélt kéthavi átlagbérnek megfelelő összeg vélhetően az Mt. 100. § (4) bekezdésén alapul. E szerint ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, de a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ez […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. május 31-én (60. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1055
[…] járulékot, 8,5 százalék nyugdíjjárulékot és természetesen személyi jövedelemadót kell fizetni. 4 százalék egészségbiztosítási járulék viszont nem terheli [Tbj-tv. 24. § (1) bekezdése]. A kamat osztja annak az összegnek a sorsát, melyre tekintettel kifizették. Ennek megfelelően az összevont adóalap része. Társadalombiztosítási járulékot viszont nem kell leróni utána – nem biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyból származik –, helyette 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli a kifizetőt. A jogellenes felmondásra tekintettel megítélt kéthavi átlagbérnek megfelelő összeg vélhetően az Mt. 100. § (4) bekezdésén alapul. E szerint ha a bíróság megállapítja, hogy a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát jogellenesen szüntette meg, de a munkavállaló nem kéri, vagy a munkáltató kérelmére a bíróság mellőzi a munkavállaló eredeti munkakörbe történő visszahelyezését, a bíróság a munkáltatót – az eset összes körülményeinek, így különösen a jogsértés és annak következményei súlyának mérlegelésével – a munkavállaló legalább két, legfeljebb tizenkét havi átlagkeresetének megfelelő összeg megfizetésére kötelezi. Ez […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
