Munkaügyi bíróság ítélete alapján fizetett összegek közterhei
Kérdés
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli a munkaügyi bíróság jogerős ítélete alapján kifizetendő alábbi összegeket?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 11-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 901
[…] jövedelemkiesés címen 482 586 forintot, – 2002. április 10-től a kifizetés napjáig 11 százalék kamatot, – 250 000 forint nem vagyoni kártérítést, valamint – 2004. július 1-jétől bruttó 20 000 forint járadékot kell fizetni. A bíróság a munkaviszonyt nem állította helyre, mivel annak megszüntetése jogszerű volt. Lássuk sorban az egyes tételek adó- és járulékvonzatát! A jövedelemkiesés címén kifizetett 482 586 forint -mint jövedelmet pótló kártérítés – az összevont adóalap része, melyből adóelőleget kell vonni. Járulékalapot viszont nem képez, mivel a biztosítás megszűnését követő időszakra ítélte meg a bíróság, hiszen az érintett munkaviszonyának a 2001. szeptember 10-én történt megszüntetését jogszerűnek találta. Ebből következően a jelzett összeg után járulékot nem kell fizetni, viszont a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást le kell róni az Eho-tv. 3. §-a alapján. Az ehhez az összeghez kapcsolódó kamat – ami az Szja-tv. 6. § (2) bekezdése értelmében osztja annak a juttatásnak a sorsát, amire tekintettel kifizették – ennek megfelelően szintén alapja […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2005. január 11-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 901
[…] jövedelemkiesés címen 482 586 forintot, – 2002. április 10-től a kifizetés napjáig 11 százalék kamatot, – 250 000 forint nem vagyoni kártérítést, valamint – 2004. július 1-jétől bruttó 20 000 forint járadékot kell fizetni. A bíróság a munkaviszonyt nem állította helyre, mivel annak megszüntetése jogszerű volt. Lássuk sorban az egyes tételek adó- és járulékvonzatát! A jövedelemkiesés címén kifizetett 482 586 forint -mint jövedelmet pótló kártérítés – az összevont adóalap része, melyből adóelőleget kell vonni. Járulékalapot viszont nem képez, mivel a biztosítás megszűnését követő időszakra ítélte meg a bíróság, hiszen az érintett munkaviszonyának a 2001. szeptember 10-én történt megszüntetését jogszerűnek találta. Ebből következően a jelzett összeg után járulékot nem kell fizetni, viszont a 11 százalék egészségügyi hozzájárulást le kell róni az Eho-tv. 3. §-a alapján. Az ehhez az összeghez kapcsolódó kamat – ami az Szja-tv. 6. § (2) bekezdése értelmében osztja annak a juttatásnak a sorsát, amire tekintettel kifizették – ennek megfelelően szintén alapja […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
