Külföldi cég magyar állampolgárságú ügyvezetőjének jogviszonya
Kérdés
Külföldi cég magyar képviseletének magyar állampolgárságú, tagi jogviszonnyal rendelkező ügyvezetője január 1-jétől a külföldi cégtől kapja a jogviszonyára járó bérét és az osztalékát. Milyen járulékfizetési kötelezettség terheli a magyar képviseletet a tagi jogviszony után, ha az ügyvezető nem vesz fel semmiféle járandóságot, bért, osztalékot a magyar képviselettől?
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2004. június 22-én (39. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 685
[…] teljesen eltérő a helyzet. A külföldi részvételű gazdasági társaság ügyvezető tagja esetében tisztázandó körülmény, hogy az ügyvezetést milyen jogviszonyban látja el. A magyar társaságban uralkodó tulajdoni viszonyok függvényében ez lehet munkaviszony vagy megbízási jogviszony, illetőleg többségi tulajdonos ügyvezető esetében kizárólag társas vállalkozói jogviszony. Munkaviszonya esetén a magyar társaság köteles munkabért fizetni, ettől érvényesen eltérni nem lehet [Mt. 102. § (4) bekezdése]. Ugyanez vonatkozik a megbízási jogviszonyban járó díjazásra is [Ptk. 478. § (1) bekezdése]. Mindkét esetben a járulékokat az általános szabályok szerint köteles a magyar társaság megfizetni. Amennyiben az ügyvezető társas vállalkozóként biztosított, a magyar társaság köteles legalább a minimálbér alapulvételével a járulékokat bevallani akkor is, ha az ügyvezető díját egyébként a külföldi anyavállalat fizeti ki. Ha az osztalék címén történő kifizetések a tulajdonosi viszonyra – és nem a biztosítási jogviszonyra – tekintettel történnek, járulékot fizetni utána akkor sem kell, ha azt a magyar társaságtól kapja a tag. Meg kell említenünk, hogy ha az ügyvezető a munkaviszonya vagy a megbízási jogviszonya alapján a külföldi anyavállalattól részesül juttatásban, közöttük a Tbj-tv. 5. §-a szerinti biztosítási jogviszonyról nem lehet szó. Az anyacég által kifizetett juttatással összefüggésben sem a magyar társaságnak, sem a munkavállalónak […]
Jelentkezzen be!
Elküldjük a választ e-mailen*