Életbiztosítás közterhei
Kérdés
Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettség terheli az önkormányzati képviselők által kötött biztosítás díjának összegét, melyet a részükre megállapított tiszteletdíj terhére a polgármesteri hivatal minden hónapban átutal a biztosító részére, s a fennmaradó részt számfejtik?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. október 21-én (23. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 396
[…] amikor az érintett nem kizárólag a fent említett biztosítási esemény bekövetkezésekor részesül szolgáltatásban. Ebben az esetben a díj az érintett összevont adóalapját gyarapítja, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1992. évi 14. szám, 325. számú iránymutatás.) Így az átvállalt díj egyben járulékalapot is képez, amely után a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat is meg kell fizetni. (Amennyiben a kedvezményezett nem biztosított munkavállalója a cégnek, akkor 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.) Ezzel párhuzamosan a munkavállaló a törvényben meghatározott feltételek mellett igénybe veheti a 20 százalékos (maximum 100 ezer forint) személyijövedelemadó-kedvezményt e díj után. (Szja-tv. 42. §.) c) A harmadik csoportba olyan "vegyes" biztosítási szerződések tartoznak, amelyekben a kedvezményezett nincs megnevezve, tehát a biztosítás a mindenkori munkaügyi létszámra vonatkozik. Ez adóköteles természetbeni juttatásnak minősül [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés c) pontja], a munkáltató 44 százalék személyi jövedelemadót és 29 százalék társadalombiztosítási járulékot – nem biztosítottja esetén 11 százalék egészségügyi hozzájárulást – fizet utána. d) És végül meg kell említenünk azt a biztosítási formát, […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. október 21-én (23. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 396
[…] amikor az érintett nem kizárólag a fent említett biztosítási esemény bekövetkezésekor részesül szolgáltatásban. Ebben az esetben a díj az érintett összevont adóalapját gyarapítja, nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül. (Adó és Ellenőrzési Értesítő, 1992. évi 14. szám, 325. számú iránymutatás.) Így az átvállalt díj egyben járulékalapot is képez, amely után a 29 százalék társadalombiztosítási járulékot és az egyéni járulékokat is meg kell fizetni. (Amennyiben a kedvezményezett nem biztosított munkavállalója a cégnek, akkor 11 százalék egészségügyi hozzájárulás terheli.) Ezzel párhuzamosan a munkavállaló a törvényben meghatározott feltételek mellett igénybe veheti a 20 százalékos (maximum 100 ezer forint) személyijövedelemadó-kedvezményt e díj után. (Szja-tv. 42. §.) c) A harmadik csoportba olyan "vegyes" biztosítási szerződések tartoznak, amelyekben a kedvezményezett nincs megnevezve, tehát a biztosítás a mindenkori munkaügyi létszámra vonatkozik. Ez adóköteles természetbeni juttatásnak minősül [Szja-tv. 69. § (5) bekezdés c) pontja], a munkáltató 44 százalék személyi jövedelemadót és 29 százalék társadalombiztosítási járulékot – nem biztosítottja esetén 11 százalék egészségügyi hozzájárulást – fizet utána. d) És végül meg kell említenünk azt a biztosítási formát, […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
