Gépjárműoktatók jogviszonya
Kérdés
Gépjárműoktatással foglalkozó kft. oktatóinak egy részét megbízási szerződéssel foglalkoztatja. Közülük van, akinek csak ez az egy jogviszonya áll fenn. Van, aki emellett rendelkezik heti 36 órás munkaviszonnyal, illetőleg van közöttük nyugdíjas személy is. A szerződések határozatlan időre szólnak. Egy hónapon belül nem mindennap dolgoznak. A bérük az oktatási órabérből, valamint a gépkocsival való oktatás miatt a gépkocsi térítési díjából áll, ami szintén órabérben van meghatározva. Az oktatási díjból nem az 50 százalékos, illetve a 90 százalékos költséghányad figyelembevételével számolják el a díjat, hanem 100 százalék alapulvételével. A gépkocsitérítést az erre meghatározott órabér és az oktatási óra szorzataként állapítják meg. Ez után sem adót, sem járulékot nem fizetnek. Az oktatás mindenkinek a saját gépjárműjével történik. Helyes-e ez így? Önálló tevékenységnek tekinthető-e ez? Minden hónapban külön kell vizsgálni a biztosítási jogviszony fennállását és ki-, illetve bejelentését? A heti 36 órát meghaladó munkaviszonnyal nem rendelkező személyek után – mivel határozatlan idejű szerződésről van szó – meg kell-e fizetni a tételes egészségügyi hozzájárulást, akkor is, ha nem dolgoztak?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. augusztus 5-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 319
[…] számítana bevételnek, amiből az adóelőleg kiszámításához a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát kell figyelembe venni. A társadalombiztosítási kötelezettség szempontjából meghatározó tény az adóelőleg alapját képező jövedelem, tekintet nélkül a tevékenység önálló vagy nem önálló jellegére. A Tbj-tv. 4. § k) pontjába foglalt meghatározás szerint ugyanis járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. A járulékalapot képező jövedelem pedig a biztosítási kötelezettség meghatározásánál bír jelentőséggel a megbízási jogviszony esetében. Megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát (ez jelenleg 15 000 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (500 Ft-ot). A Tbj-tv. 9. § (2) bekezdése alapján a megbízási jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni úgy, hogy az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell vonni. A biztosítási összeghatárt elérő jövedelem esetén a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – az egyéb jogviszonytól, nyugdíjas jogállástól függően – az általános szabályok szerint kell megfizetni. Értelemszerűen arra a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személyre, akinek a tárgyhónapban megszerzett, járulékalapot képező jövedelme nem éri el a biztosítási […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. augusztus 5-én (19. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 319
[…] számítana bevételnek, amiből az adóelőleg kiszámításához a magánszemély nyilatkozata szerinti költség levonásával számított összeget, de legalább a kifizetés teljes összegének 50 százalékát kell figyelembe venni. A társadalombiztosítási kötelezettség szempontjából meghatározó tény az adóelőleg alapját képező jövedelem, tekintet nélkül a tevékenység önálló vagy nem önálló jellegére. A Tbj-tv. 4. § k) pontjába foglalt meghatározás szerint ugyanis járulékalapot képező jövedelem az Szja-tv. szerinti, az összevont adóalapba tartozó, az önálló és nem önálló tevékenységből származó bevételnek azon része, amelyet az adóelőleg számításánál jövedelemként kell figyelembe venni. A járulékalapot képező jövedelem pedig a biztosítási kötelezettség meghatározásánál bír jelentőséggel a megbízási jogviszony esetében. Megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személy akkor minősül biztosítottnak, ha az e tevékenységéből származó tárgyhavi járulékalapot képező jövedelme eléri a tárgyhónapot megelőző hónap első napján érvényes minimálbér havi összegének harminc százalékát (ez jelenleg 15 000 Ft), illetőleg naptári napokra annak harmincadrészét (500 Ft-ot). A Tbj-tv. 9. § (2) bekezdése alapján a megbízási jogviszony keretében munkát végző személyek biztosítását havonta kell elbírálni úgy, hogy az ugyanannál a foglalkoztatónál a naptári hónapban elért járulékalapot képező jövedelmeket össze kell vonni. A biztosítási összeghatárt elérő jövedelem esetén a foglalkoztatót terhelő társadalombiztosítási járulékot, illetőleg a biztosítottat terhelő egyéni járulékokat – az egyéb jogviszonytól, nyugdíjas jogállástól függően – az általános szabályok szerint kell megfizetni. Értelemszerűen arra a megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott személyre, akinek a tárgyhónapban megszerzett, járulékalapot képező jövedelme nem éri el a biztosítási […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
