Rendszeres szociális járadékban részesülő beltag járulékai
Kérdés
Amennyiben egy betéti társaság beltagjánál 50 százalékos vagy 67 százalékos munkaképesség-csökkenést állapít meg az illetékes orvosi bizottság (leszázalékolják), milyen járulékfizetési kötelezettsége keletkezik ez után? Beszélhetünk-e egyáltalán 50 százalékos szociális járadékosról bt. beltagja esetében, és ha igen, hány órában foglalkoztatható a betéti társaságban?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 6-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 219
[…] elveszítette – feltéve hogy a Tny-tv.-ben rögzített egyéb feltételek is fennállnak -, rokkantsági nyugdíjra válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f) pontja által "saját jogú nyugdíjas"-ként definiált – személyt már megkülönböztetik a járulékfizetési szabályok. A megkülönböztetés kedvező, hiszen adott esetben alacsonyabb járulékmértékben, illetőleg egyéni járulékmentességben nyilvánul meg. Egy kicsit részletesebben ez annyit jelent, hogy amennyiben a saját jogú (rokkantsági) nyugdíjas beltag személyes közreműködése tagsági viszony keretében valósul meg, a járulékalapot képező jövedelme után mindössze 5 százalékos mértékű baleseti járulékot kell a társaságnak fizetnie. Lényeges, hogy ebben az esetben nincs eszmei járulékalap (minimumjárulék), csak a ténylegesen elért jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ha ugyanez a saját jogú nyugdíjas beltag a személyes közreműködést munkaviszony vagy biztosítás alá eső megbízási jogviszony keretében végzi, a társaság a társadalombiztosítási járulékot 29 százalékos mértékben köteles megfizetni, azonban a tag jövedelméből egyéni járulékot levonni nem kell. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok már nem különböztetik meg a kétféle ellátást – rszj, rokkantsági nyugdíj -, bármelyikben is részesül a személyesen közreműködő beltag, a hozzájárulást a bt.-nek meg kell utána fizetnie. Ugyancsak közös szabály él mindkét ellátás esetében a keresőtevékenység folytatására vonatkozóan. E szabályokat a Tny-tv. 23. § (1) bekezdése, továbbá a Tny-tv. végrehajtási rendeletének 18. §-a tartalmazza a következők szerint: Rokkantsági nyugdíjra – egyéb feltételek mellett – az jogosult, aki rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a) a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2003. május 6-án (14. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 219
[…] elveszítette – feltéve hogy a Tny-tv.-ben rögzített egyéb feltételek is fennállnak -, rokkantsági nyugdíjra válhat jogosulttá. Az rszj-vel ellentétben a rokkantsági nyugdíjban részesülő – a Tbj-tv. 4. § f) pontja által "saját jogú nyugdíjas"-ként definiált – személyt már megkülönböztetik a járulékfizetési szabályok. A megkülönböztetés kedvező, hiszen adott esetben alacsonyabb járulékmértékben, illetőleg egyéni járulékmentességben nyilvánul meg. Egy kicsit részletesebben ez annyit jelent, hogy amennyiben a saját jogú (rokkantsági) nyugdíjas beltag személyes közreműködése tagsági viszony keretében valósul meg, a járulékalapot képező jövedelme után mindössze 5 százalékos mértékű baleseti járulékot kell a társaságnak fizetnie. Lényeges, hogy ebben az esetben nincs eszmei járulékalap (minimumjárulék), csak a ténylegesen elért jövedelem után keletkezik járulékfizetési kötelezettség. Ha ugyanez a saját jogú nyugdíjas beltag a személyes közreműködést munkaviszony vagy biztosítás alá eső megbízási jogviszony keretében végzi, a társaság a társadalombiztosítási járulékot 29 százalékos mértékben köteles megfizetni, azonban a tag jövedelméből egyéni járulékot levonni nem kell. Az egészségügyi hozzájárulás fizetésére vonatkozó szabályok már nem különböztetik meg a kétféle ellátást – rszj, rokkantsági nyugdíj -, bármelyikben is részesül a személyesen közreműködő beltag, a hozzájárulást a bt.-nek meg kell utána fizetnie. Ugyancsak közös szabály él mindkét ellátás esetében a keresőtevékenység folytatására vonatkozóan. E szabályokat a Tny-tv. 23. § (1) bekezdése, továbbá a Tny-tv. végrehajtási rendeletének 18. §-a tartalmazza a következők szerint: Rokkantsági nyugdíjra – egyéb feltételek mellett – az jogosult, aki rendszeresen nem dolgozik, vagy keresete lényegesen kevesebb a megrokkanás előtti kereseténél. E rendelkezés alkalmazása szempontjából nem dolgozik rendszeresen az, aki a) a munkakörére megállapított teljes munkaidőnél rövidebb […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
