Megbízási jogviszony alatt nyugdíjba vonuló munkavállaló

Kérdés: Hogyan alakult a járulék- és szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség abban az esetben, ha egy kft. megbízási jogviszonyban alkalmazott egy magánszemélyt a 2024. november 1-jétől 2025. január 10-ig tartó időszakra, amelynek 450.000 forintos megbízási díját a megbízó 2025. január 15-én fizette ki? Az érintett megbízott 2025. január 2-től saját jogú nyugdíjasnak minősül.
Részlet a válaszából: […] vagy naptári napokra számítva ennek harmincadrészét.Jelen esetben a járulékalapot képező jövedelem – mivel nincs utalás a kérdésben tételes költségelszámolásra – 450.000×90% = 405.000 forint. A jog-viszony tartama pedig 71 nap, ami alapján az egy napra jutó járulékalapot képező jövedelem 405.000/71 = 5704 forint. Ez az összeg meghaladja mind a 2024. évi minimálbér, mind pedig a 2025. évi minimálbér 30 százalékának a harmincadrészét (2688, illetve 2908 forint), tehát a biztosítási kötelezettség e jogviszony tekintetében fennáll.Egészen pontosan csak 2025. január 1-jéig, hiszen a munkavállaló január 2-tól már nyugdíjas, azaz kiegészítő tevékenységet folytatónak[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Kisadózás rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Választhatja a kisadózást az ellátás mellett egy egyéni vállalkozó, aki jelenleg táppénzben részesül, de a jogosultsága hamarosan megszűnik, és utána rokkantsági ellátásra válik jogosulttá?
Részlet a válaszából: […] hely a következők szerint rendelkezik:Rendszeres pénzellátás: a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátások, valamint a szociális biztonsági tárgyú nemzetközi egyezmények, továbbá az uniós rendeletek alapján külföldi szerv által folyósított, ezekkel azonos típusú ellátások, ide nem értve a hadigondozottak és nemzeti gondozottak ellátásait, a nemzeti helytállásért elnevezésű pótlékot, a táppénzt, a baleseti táppénzt, a gyermekek otthongondozási díját, az ápolási díjat, a Tny-tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat és a gyermekgondozást segítő ellátást.Ami a rokkantsági ellátást illeti, az két esetben zárja ki a kisadózás lehetőségét, amikor rá emiatt a vállalkozó a Kata-tv. alkalmazásában nem főfoglalkozásúnak minősül.A jogszabály 2. §-a 2. pontjának e), illetve f) pontja alapján nem főfoglalkozású az a vállalkozó, aki1. 2011. december 31-én – a Tny-tv. alapján megállapított – I., II. vagy III. csoportos rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Munkaerőpiacra lépők után érvényesíthető szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény

Kérdés: Milyen időtartamra érvényesítheti a Szocho-tv. 11. §-a szerinti adókedvezményt a jelenlegi munkáltató az után a munkaerőpiacra lépő személy után, aki először 2024. május 21-én létesített munkaviszonyt, amelyet december 31-én megszüntetett, majd január 6-án állt munkába jelenlegi munkáltatójánál?
Részlet a válaszából: […] 1-jét követően létesített munkaviszonyok tekintetében is alkalmazandók, a törvénymódosítás az említett vészhelyzeti rendelkezést emelte törvényi szintre.A változás többek között azt is jelenti, hogy a munkaerőpiacra lépő dolgozó esetében az eddigi két év helyett csak egy évig lehet a 13 százalékos mértékű kedvezményt igénybe venni, illetve egy év helyett csak 6 hónapig élhet a munkaadó a 6,5 százalékos kedvezménnyel.Ugyanakkor változatlan a jogszabályi hely (4) bekezdésének azon előírása, miszerint, ha a természetes személyt foglalkoztató kifizető a kedvezmény érvényesítési időszaka alatt megváltozik, az új kifizető a természetes személy után az érvényesítési időszak végéig igénybe veheti az adókedvezményt, ideértve azt az esetet is, ha a természetes személy foglalkoztatása nem folyamatos.Ez utóbbi előírás alapján tehát a munkavállaló után továbbra is igénybe lehet venni a kedvezményt, ám már csak a megváltozott feltételek[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Kilépett nyugdíjas munkavállaló részére fizetett prémium

Kérdés: Milyen módon fizethető ki a prémium egy év közben kilépett nyugdíjas munkavállaló részére? A prémium kifizetésére a 2024. december havi munkabérrel kerül sor. Kell különmegállapodást kötni a kifizetésre? Elegendő levonni a 15 százalékos személyi jövedelemadót, vagy egyéb közterhet is kell fizetni ebben az esetben? Szerepeltetni kell a kifizetett összeget a ’08-as bevallásban?
Részlet a válaszából: […] hónapban kifizetett prémiumot csak 15% személyi jövedelemadó terheli, nem szükséges semmilyen különmegállapodás, hiszen a megszűnt munkaviszonyra tekintettel kerül kifizetésre. A prémium összegét december[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Borravaló járulékai

Kérdés: Továbbra is meg kell fizetni a társadalombiztosítási járulékot a vendéglátóüzlet üzemeltetője által szétosztott borravaló után annak ellenére, hogy adómentessé vált, vagy a mentesség vonatkozik a járulékra is?
Részlet a válaszából: […] módon a vendéglátóüzlet munkavállalója számára juttatott borravaló is, ami ez ideig adó- és járulékköteles volt.Ugyanakkor e változással összefüggésben a Tbj-tv. 27. §-ának (1) bekezdése nem módosult, tehát járulék-alapot képező jövedelemként az adómentes juttatások közül továbbra is csak a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett pénzbeli juttatást, az ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony alapján fizetett ösztöndíjat, illetve a felszolgálási díjat nevesíti.Ez tehát azt jelenti, hogy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Munkabérletiltás változása 2025-ben

Kérdés: Melyek azok a munkavállalói munkabér-letiltást érintő változások 2025. évtől, melyeket a letiltást érvényesítő munkáltatónak kötelező érvénnyel alkalmazni kell? A jogalkotó rendelkezik az átmeneti időszak szabályozásáról, illetve mely időponttal lépnek hatályba a módosító rendelkezések?
Részlet a válaszából: […] bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:A 61. § szerinti levonás során mentes a végrehajtás alól a havonta kifizetett munkabérnek az a része, amely nem haladja meg a minimálbér nettó összegének 60%-át. A szabályozás változatlan abban a tekintetben, hogy ez a mentesség nem áll fenn a gyermektartásdíj és a szüléssel járó költség végrehajtása esetén. A gyermeket nevelő családok életvitelének elősegítése érdekében a jogalkotó 2025. július 1. napjától letiltás alól mentes juttatásnak minősíti a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti családi kedvezmény nettó összegét. A családi kedvezmény a személyi jövedelemadó rendszerének terminológiája szerint összevont adóalapot csökkentő kedvezménynek minősül, mely az adóalap-kedvezmény mellett járulékkedvezmény is lehet, amennyiben nincs elég szja-alap. Ebben az esetben a maradvány-adómegtakarítás kiterjed a járulékra. A jogalkotói cél, hogy az adós létfenntartásához szükséges minimális összegek a végrehajtás foganatosítása ellenére is az adós rendelkezése alatt maradjanak, ebben a formában is érvényesül. A Vht. 74. §-ában részletezett kedvezményezetti kör a családi kedvezmény kivételével eltérő jogcímű kifizetéseket tartalmaz, mely juttatások mentesülnek a letiltás hatálya alól.A Vht. 74. §-ában bemutatott jogcímen folyósított juttatásokat, ellátásokat a juttatott összegtől függetlenül nem lehet letiltani. Amennyiben az adós magasabb ellátásban részesülne, akkor sem lehetne a jövedelmét végrehajtás alá vonni, mert a nevesített felsorolás a kifizetési jogcímeket a letiltás alapjául szolgáló jövedelmek köréből kiemeli.Említést érdemel, hogy a családi kedvezmény a végrehajtás alá vont tartozással rendelkező munkavállalók esetében a módosítás hatálybalépését megelőzően sem veszett el. Az érintett munkavállalók tekintetében a kedvezmény a végrehajtás alá vont tartozás kiegyenlítését/csökkentését szolgálta. Abban az esetben pedig, ha a kedvezmény érvényesítésére jogosult, ugyanakkor végrehajtással, azon belül munkabérletiltással érintett munkavállaló az érvényesíthető kedvezményhez ténylegesen hozzájutni szándékozott,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

Ellátás évek között áthúzódó keresőképtelenség esetén

Kérdés: Hogyan kell megállapítani a dolgozó részére járó ellátásokat abban az esetben, ha 2024. december 30-tól 2025. január 10-ig keresőképtelen volt, és a keresőképtelenség kezdetekor még volt 5 munkanap betegszabadságra való jogosultsága? Ebben az esetben 2 munkanap betegszabadság után már táppénzre jogosult, vagy ki kell adni számára az 5 munkanap betegszabadságot, és utána kaphat táppénzt?
Részlet a válaszából: […] napok a következő évre nem vihetők át (azaz a napok nem göngyölíthetők). Ez azt jelenti, hogy a 2024. évre még meglévő 5 munkanap betegszabadságból a dolgozó részére csak két nap használható fel. 2025. évre azonban a dolgozó újra jogosult lesz 15 munkanap betegszabadságra. Ezért, ha az év utolsó napján a dolgozó betegszabadságra jogosult, a következő év első napjától is betegszabadságot kell kiadni részére. Tehát keresőképtelenségének időtartamára végig betegszabadságra jogosult. Áthúzódó keresőképtelenség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

CSED magánkórházban történő szülés esetén

Kérdés: Folyósítható CSED a 2024. december 16-tól december 20-ig tartó időtartamra annak a munkavállalónak, akinek első gyermeke 2024. december 16-án született egy magánkórházban, és az említett időtartamot is ebben az intézményben töltötte? Elfogadható a magánkórház igazolása az ellátás folyósításához?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kórház az „Igazolás fekvőbeteg-gyógyintézetben történő gyógykezelésről” elnevezésű nyomtatványon (102/1995. Korm. rendelet 7. számú melléklet) igazolta[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

A GYES utáni visszatérés szabályai

Kérdés: Milyen kötelességei és jogai vannak a munkavállalónak, illetve a munkáltatónak a GYED-, illetve GYES-ellátásról történő visszatérés esetén?
Részlet a válaszából: […] is. Fontos rögzíteni, hogy a távollétet követően a munkavállalót főszabály szerint a munkáltató köteles ugyanabban a munkakörben foglalkoztatni, a munkavállaló csak akkor köteles másik munkakörbe visszatérni, ha erről a munkáltatóval megállapodott (a munkakör módosításához mindkét félnek kölcsönösen hozzá kell járulnia).Fontos, hogy a fizetés nélküli szabadság megszüntetésével az abszolút felmondási védelem már nem illeti meg a szülőt, azaz adott esetben felmondhatnak a munkavállalónak. Általános esetben, ha a munkáltató működési körében felmerülő okból nincs szükség tovább a munkavállaló munkájára, akkor felmondással meg lehet szüntetni a munkaviszonyát. Azonban az Mt. tartalmaz egy felmondásvédelmi rendelkezést [Mt. 66. § (6) bekezdés], mely szerint az anya vagy a gyermekét egyedül nevelő apa munkaviszonyának felmondással a gyermek hároméves koráig a munkavállaló képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő okból akkor szüntethető meg, ha a munkáltatónál nincs a munkavállaló által betöltött munkakörhöz szükséges képességnek, végzettségnek, gyakorlatnak megfelelő betöltetlen másik munkakör, vagy a munkavállaló az e munkakörben való foglalkoztatásra irányuló ajánlatot elutasítja; ha a munkavállaló szülési vagy a gyermek gondozása céljából fizetés nélküli szabadságot nem vesz igénybe (tehát ha már visszatért). A munkaszerződést tehát csak abban az esetben lehet felmondani (az Mt. egyéb, felmondásra vonatkozó szabályaira is figyelemmel), ha az adott munkahelyen nincs ilyen betöltetlen állás, vagy azt a munkavállaló nem fogadja el.Hangsúlyos, hogy az Mt. 61. §-a alapján a munkáltatónak a munkakörök megjelölésével tájékoztatni kell a munkavállalókat a teljes vagy részmunkaidős; a távmunkavégzésre irányuló, valamint a határozatlan idejű munkaviszony keretében történő foglalkoztatás lehetőségéről; és a munkavállaló a tájékoztatás alapján kérheti munkaszerződése módosítását. A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek négyéves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a legkisebb gyermek hatéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani. A munkavállaló a gyermeke nyolcéves koráig, vagy a gondozást végző munkavállaló – a munkaviszony első hat hónapját kivéve – kérheti a munkavégzési helyének módosítását; a munkarendjének módosítását; távmunkavégzésben való foglalkoztatását, illetve részmunkaidőben való foglalkoztatását. Ezen kérelemre a munkáltatónak 15 napon belül írásban nyilatkoznia kell. A kérelem jogellenes elutasítása vagy a nyilatkozat elmulasztása esetén a bíróság a munkáltató hozzájáruló nyilatkozatát pótolja.Érdemes kitérni a felhalmozódott szabadságra is: a munkavállaló a távolléte ellenére is jogosult szabadságra, méghozzá tudni kell, hogy ez a szülési szabadságból (legfeljebb 24 hét) és a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.

A szabadság kiadása

Kérdés: Ki kell adnia a munkáltatónak az éves szabadságot a munkavállaló kérésére abban az esetben, ha a dolgozó arra hivatkozik, hogy befizetett egy kéthetes külföldi utazásra, a munkáltató viszont igényt tart a munkavégzésre, mert egy nagyobb megrendelése érkezett?
Részlet a válaszából: […] szabadság kiadásával kapcsolatos munkáltatói kötelezettségeket rögzíti. Ennek értelmében a munkáltató köteles évente 7 munkanap szabadságot biztosítani a munkavállaló számára – a munkaviszony első három hónapjától eltekintve –, legfeljebb két részletben, a munkavállaló kérésének megfelelő időpontokban. A munkavállalónak a szabadság kiadása iránti igényét legalább 15 nappal annak kezdete előtt be kell jelentenie.Abban az esetben, ha a munkavállaló az Mt. 122. §-ának (2) bekezdése szerinti 7 nap szabadsággal kapcsolatban nem határoz meg konkrét időpontokat, a munkavállaló a munkáltatót figyelmeztetésben részesítheti.A Kúria egyik döntésében kifejtette, hogy „Ha a munkáltató – tervezhetőség érdekében – a Covid–19-járvány alatt a foglalkoztatott közalkalmazottakat szabadságterv elkészítésére hívja fel, amit a felperes ismételt felszólítást követően, a 7 nap szabadság esetében nem terjeszt elő, az alkalmazott írásbeli figyelmeztetés nem jogszabálysértő.” (Kúria Mfv. 10.158/2022/3.)További előírás a munkáltató számára, hogy szabadságot a tárgyévben legalább egy alkalommal úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló legalább tizennégy egybefüggő (naptári) napra mentesüljön a rendelkezésre állási kötelessége alól [Mt. 122. § (3) bekezdés]. Ettől a felek megállapodása eltérhet. A törvény a felek megállapodására alaki előírást nem tartalmaz, így akár ráutaló magatartással is érvényesen létrejöhet az eltérő megállapodás.A szabadság időpontjáról a munkavállalót a szabadság kezdetét megelőzően, legalább tizenöt nappal korábban tájékoztatni kell. A tájékoztatás nem megfelelő teljesítése esetén a szabadság kiadása jogellenes, aminek következménye egyfelől az, hogy a munkavállaló az így kiadott szabadságnapok ismételt és szabályszerű kiadását követelheti, másfelől a jogellenesen kiadott szabadság tartamát teljesített munkaidőként kell figyelembe venni, és erre a munkavállalót a foglalkoztatási kötelesség elmulasztása címén díjazás illeti meg.A szabadságot azonban pénzben megváltani nem lehet – a munkaviszony megszűnésének a kivételével. Ez összhangban áll a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia (ILO) elvárásaival is. Az 1970. évi 132. ILO Egyezmény 12. cikke szerint semmis, illetve tilos minden olyan megállapodás, amely a jelen egyezmény 3. cikkének 3. bekezdésében feltüntetett minimális éves fizetett szabadságra vonatkozó jogról való lemondást, illetve egy ilyen szabadság helyett történő megváltást tartalmaz. Abban az esetben viszont, ha a munkaviszony megszűnik, a munkáltató a jogviszony megszűnésekor meg kell állapítsa, hogy a munkavállaló a jogviszony megszűnése időpontjában hány nap szabadságra volt jogosult, és ténylegesen hány nap került számára kiadásra. Amennyiben az igénybe vett szabadság kevesebb, mint amire a munkavállaló jogosult volt, a különbözetet számára pénzben meg kell váltani. A megváltás számítási alapja a munkavállaló távolléti díja.Megállapítható tehát, hogy annak ellenére, hogy a szabadság a munkavállaló[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 28.
1
2
3
4