Találati lista:
1. cikk / 1642 Téves járuléklevonás utólagos rendezése
Kérdés: Egy belső ellenőrzés során megállapítottuk, hogy egy foglalkoztatott jogviszonyát a számfejtés során tévesen biztosítással nem járó jogviszonyként kezeltük, ezért több hónapon keresztül nem került levonásra a társadalombiztosítási járulék. A hibát csak utólag észleltük. Hogyan kell ilyen esetben rendezni az elmaradt járulékot, kit terhel a felelősség a téves járulékmegállapításért, követelhető-e az elmaradt járulék a magánszemélytől, és milyen bevallási, illetve egyéb kötelezettségei vannak a kifizetőnek?
2. cikk / 1642 Rokkantsági ellátás a nyugdíjkorhatár betöltése után
Kérdés: Egy munkavállaló elérte az öregségi nyugdíjkorhatárt, és benyújtotta öregségi nyugdíj iránti kérelmét. Korábban rokkantsági ellátásban részesült, és a nyugdíj-megállapítás során megállapították, hogy a rokkantsági ellátás összege magasabb lenne, mint az öregségi nyugdíjé, ezért továbbra is ezt az ellátást választotta. Ebben az esetben saját jogú nyugdíjasnak minősül-e társadalombiztosítási szempontból? Kell-e a munkabéréből társadalombiztosítási járulékot levonni, illetve terheli-e a munkáltatót szociálishozzájárulásiadó-fizetési kötelezettség? A rehabilitációs hozzájárulás megállapítása során figyelembe vehető-e megváltozott munkaképességű munkavállalóként?
3. cikk / 1642 Szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák szabadságmegváltása
Kérdés: Kell szabadságmegváltást fizetni egy szakképzési munkaszerződés keretében foglalkoztatott diák számára, ha a foglalkoztatója öt munkanap szabadságot nem tudott kiadni a részére? Amennyiben igen, akkor milyen közterheket kell megfizetni a kifizetett juttatás után?
4. cikk / 1642 Kft. ügyvezetőjének nyugdíj előtti álláskeresési segélye
Kérdés: Jogosult lehet nyugdíj előtti álláskeresési segélyre egy kft. ügyvezetője abban az esetben, ha nem tagja a társaságnak, és a tiszteletdíja nem éri el a minimálbér 30 százalékát?
5. cikk / 1642 Képzés költségeinek visszafizetése munkavállaló kilépése esetén
Kérdés: Egy munkavállaló beadta a céghez a felmondását. A munkavállalói rendes felmondás esetén a felmondási idő 30 nap. A munkaadó felmenti a munkavállalót a felmondási idő letöltése alól. 2025. július 31-én beiratkozott a munkavállaló egy hegesztői képzésre, aminek a költségét a munkaadó fizette ki. A felmondásában a munkavállaló vállalta, hogy visszafizeti a hegesztői képzés első részletét, a hegesztői tanfolyami díj fennmaradó részét a munkaviszonya megszűnésétől (munkaviszony vége 2026. július 5.) számított 30 napon belül rendezi. Mekkora összeget vonhat le a munkaadó a munkavállaló nettó munkabéréből a hegesztői képzés költségének megtérítéseként?
6. cikk / 1642 Nyugdíj alapja GYOD alatti munkavégzés esetén
Kérdés: A gyermekek otthongondozási díja vagy a munkabér összege számít a nyugdíj megállapítása során abban az esetben, ha az ellátás mellett az abban részesülő személy napi 4 órás munkaviszonyban dolgozik?
7. cikk / 1642 Munkabérletiltás szünetelése
Kérdés: Munkavállalónk munkabérére a végrehajtó letiltást adott ki. A levonást a munkáltató minden hónapban a kifizetett munkabérből teljesítette, és a végrehajtási okiraton feltüntetett számlára utalta. A munkavállaló bemutatott egy, a végrehajtó által előkészített formairatot, melyben kérte a levonás szünetelését, mert végrehajtási eljárásban fizetett hitele devizaalapú, és moratórium alá tartozik. Valóban le kell állítani a letiltást ebben az esetben a dolgozónál?
8. cikk / 1642 Két jogviszony egy cégnél
Kérdés: Keletkezik járulékfizetési kötelezettség egy 6 hónapos időtartamra fizetett, havi 100 ezer forint összegű megbízási díjból abban az esetben, ha a megbízott ugyanannál a kft.-nél munkaviszonyban is áll, és havi 500 ezer forintos munkabérrel van bejelentve? A dolgozó a munkaviszonyban és a megbízási jogviszonyban különböző tevékenységeket végez.
9. cikk / 1642 Ügyvezető egyéni vállalkozása
Kérdés: Egy megszűnés előtt álló kft. ügyvezetője részmunkaidős munkaviszonyban látja el az ügyvezetői teendőket. Munkabére csak jelképes 10 ezer forint/hó, ezért a cég a minimálbér 30 százaléka után fizeti a járulékot utána. Az említett ügyvezető egyéni vállalkozói tevékenységbe kezd. Ebben az esetben lehetséges, hogy egyéni vállalkozóként fizesse meg a minimumjárulékot, és ügyvezetőként ne fizessen semmit? Végelszámolóként ugyanazok a szabályok vonatkoznak rá, vagy változik a helyzet?
10. cikk / 1642 Ellátások összege megszűnt biztosítási jogviszony alapján
Kérdés: Megbízási szerződéssel létesített jogviszony esetén a várható CSED/GYED összegének megállapításakor figyelembe lehet venni a korábbi munkaviszonyban kapott bruttó munkabért?
