Táppénz részben ledolgozott munkanapra

Kérdés: Jogosult lesz táppénzre a keresőképtelenség első napjára a munkavállaló abban az esetben, ha 2024. március 20-án megkezdte a délelőttös műszakot, három órát ledolgozott, amikor rosszul lett, a munkáltató mentőt hívott hozzá, amely kórházba szállította, ahol 2024. március 28-ig részesült ápolásban, majd otthon lábadozott, és 2024. április 13-án vált keresőképessé? A munkavállaló a március 20-ai munkavégzés ellenértékét, azaz a három órára járó munkabérét megkapta.
Részlet a válaszából: […] Feltételezzük, hogy a betegszabadságát a dolgozó már kimerítette, mert táppénzről csak ezt követően lehet szó.A dolgozó ebben az esetben nem egész napra, csak a le nem dolgozott munkaidőre jogosult táppénzre. Ez az ún. résztáppénzes nap.Az Eb-tv. 47. §-a szerint nem jár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

A munkabér védelme

Kérdés: Melyek a legfontosabb tudnivalók a munkabér kifizetésével és védelmével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáló más formában kifizetni nem lehet, és a munkabér természetben történő megtérítése sem megengedett.Főszabály szerint a munkavállaló részére járó munkabért utólag, legalább havonta egy alkalommal kell elszámolni, ettől a felek csak közös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Munkabérletiltás érvényesítése kormányzati tisztviselő gyermeknevelési támogatásából

Kérdés: A kormányzati tisztviselő jövedelméből a végrehajtó folyamatban lévő munkabérletiltást érvényesít. A foglalkoztatótól igényelt, várhatóan utalásra kerülő gyermeknevelési támogatásból is levonható a végrehajtás alá vont tartozás, vagy ez a típusú kifizetés mentes a végrehajtás alól?
Részlet a válaszából: […] ...nem kapott helyet, azonban a munkabér-definíció fogalomrendszerétől elkülöníthető [a Vht. 65. §-ának (4) bekezdése szerint munkavállalói munkabérnek minősül a munkáltató által, a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti béren kívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 23.

Rokkantsági ellátásban részesülő munkavállaló

Kérdés: Helyesen gondolja egy 65. életévét betöltött, rokkantsági ellátásban részesülő részmunkaidős munkavállaló, hogy a munkaviszonyában nem kell tőle társadalombiztosítási járulékot vonni? Állítása szerint az egyéni vállalkozásában sem kell járulékot fizetnie kiegészítő tevékenységű státusza miatt, az ügyintéző viszont eddig úgy tudta, hogy a rokkantsági ellátás alapján nem minősül nyugdíjasnak az abban részesülő, így vonta a járulékot, és a rehabilitációs ellátás szempontjából is figyelembe vette a dolgozót?
Részlet a válaszából: […] ...ellátás a nyugdíjkorhatár betöltését követően sem minősül nyugellátásnak, és az ebben részesülő nem tekinthető nyugdíjasnak, így munkavállalóként nem mentesül a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.A rokkantsági ellátásban részesülő személy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Jubileumi jutalom

Kérdés: Beleszámít az állásidő a jubileumi jutalomra jogosító időbe egy kulturális intézményben foglalkoztatott dolgozó esetében, aki 2023. április 24-től keresőképtelen, 2023. június 1-jétől a foglalkozás-egészségügyi orvos alkalmatlannak minősítette a munkavégzésre, az intézmény azonban nem tudott megfelelő munkakört biztosítani a számára, de nem mondott fel neki, azóta is állományban tartja? Milyen munkabér alapján kell kifizetni a jutalmat ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] ...munkakörét, a besorolásának alapjául szolgáló fizetési osztályt és fokozatot, az illetményét és a munkavégzés helyét. A munkavállaló közalkalmazotti jogviszonya a kinevezési okmány szerint jelenleg is fennáll, az okmányban pedig szerepel az illetmény, amely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Munkavállaló által kezdeményezett felszámolási eljárás

Kérdés: Milyen lehetőségei vannak a munkavállalónak a munkabér kifizetésének elmaradása esetén annak érdekében, hogy hozzájusson a járandóságához?
Részlet a válaszából: […] ...munkavállalói munkabér-követelés sajátos, ugyanakkor eredményes és célravezetőnek tekinthető érvényesítése lehet a bérfizetési kötelezettségét nem teljesítő munkáltató felszámolási eljárással való fenyegetése. Nem zárható ki, hogy a munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. április 9.

Biztosítási jogviszony több uniós tagállamban

Kérdés: Mi a helyes eljárás az alábbi esetben? Egy életvitelszerűen Németországban élő kutatónak a Magyarországon fennálló 20 órás munkaviszonya mellett van egy 40 órás munkaviszonya Németországban 2020 óta. Mivel a kutatónő bemutatott egy A1-es igazolást, munkabérének számfejtésénél a magyar cég csak adóelőleget vont le, társadalombiztosítási járulékot nem, és a cég szociális hozzájárulási adót sem fizet. A számfejtés a KIRA rendszeren keresztül a Magyar Államkincstárnál történik, amelyen, ha beállítják az A1-es igazolást, akkor másként nem is tudnának számfejteni. A kutatónő azonban azzal a problémával fordult a magyar munkaadójához, hogy az általuk be nem fizetett járulékot és szociális hozzájárulási adót neki meg kell fizetnie Németországban. Tájékoztatása szerint azért rajta hajtja be a német rendszer a közterheket, mert a magyar kutatóközpontnak nincs Németországban bejegyzett pénzügyi ügyintézője. A kutató azt nehezményezi, hogy azáltal, hogy a munkaadói közterhet is neki kell befizetnie Németországban, jóval kevesebb pénz marad nála. A kutató - a német biztosító tájékoztatása alapján - azt állítja, hogy a szociális hozzájárulás összegét a magyarországi munkáltatónak kötelessége megtéríteni a számára. Jogos a munkavállaló követelése a 2021-2023. évi szociális hozzájárulási adó tekintetében?
Részlet a válaszából: […] ...kell teljesítenie. Ennek pontos módját minden esetben az adott állam társadalombiztosítási jogszabályai rögzítik.Például, ha egy munkavállalóra Magyarországon terjed ki a biztosítás, akkor németországi jogviszonya után is idehaza kötelezett járulék és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkabérletiltás adóköteles költségtérítésből

Kérdés: A munkába járás költségtérítésének adómentes összeghatáron felüli részéből le kell vonni a NAV határozatában előírt letiltást? A munkáltató a napi munkába járás 30 forint/kilométer összegű adómentes költségtérítésén felül kilométerenként 26 forintot adóköteles jövedelemként számfejt az érintett dolgozó részére. A NAV-határozat értelmében a munkavállaló nettó munkabérét 33 százalékos letiltás terheli.
Részlet a válaszából: […] ...forint értékben kap a magánszemély.Az Szja-tv. 25. §-ának (3) bekezdése szerint a 30 forintot meghaladó összegű költségtérítés a munkavállaló nem önálló tevékenységből származó bevételének minősül.A Vht. 74. §-ának i) pontja értelmében mentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Munkaviszony jogellenes megszüntetése

Kérdés: Milyen igényekkel léphet fel a munkavállaló a munkaviszony jogellenes megszüntetése esetén?
Részlet a válaszából: […] ...64. § (2) bekezdés], vagy a felmondás sérti a csoportos létszámleépítésre vonatkozó szabályokat [Mt. 75. § (1) bekezdés].Ha a munkavállaló úgy gondolja, hogy munkaviszonyát jogellenesen szüntették meg, akkor munkaügyi bíróság előtt igényelheti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.

Prémium

Kérdés: Szabadon dönthet a munkáltató a prémium kifizetéséről és összegéről abban az esetben, ha a munkaszerződésben az szerepel, hogy mérlegelési jogkörében eljárva prémiumot adhat a dolgozónak, vagy van valamilyen korlátja ennek a juttatásnak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató úgy dönt, hogy a munkavállalónak teljesítményére tekintettel prémiumot fizet, akkor a juttatás teljesítése nem az Mt. által támasztott kötelezettség teljesítése, hanem a munkáltató egyoldalú kötelezettségvállalása, amit az Mt. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. március 26.
1
2
3
110