44 talált állásfoglalás amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet az állásfoglalásából: […] hiányában – a minimálbér 30 százalékának a 18,5 százalékára. A különbözet utáni járulékot a Tbj-tv. 23. §-ának (3) bekezdése és 77. §-ának (1) bekezdése alapján a munkáltató saját terhére fizeti meg, azt a munkavállalótól nem vonhatja le. A minimumalap teljes hónapra 2026-ban 96 840 forint; azt nem a behívással érintett munkanapok számával kell arányosítani.A minimumjárulék-alapot azonban nem kell figyelembe venni a kisvállalati adó alapjának a meghatározásánál. A Kiva-tv. 20. §-a (2) bekezdésének a) pontja ugyanis a Tbj-tv. szerint járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítást tekinti személyi jellegű kifizetésnek. A járulékfizetési alsó határra történő kiegészítéshez nem kapcsolódik további, a munkavállalónak járó munkabér.E meghatározás alapján a munkavállaló tényleges munkabére és a minimális járulékalap különbözete nem tartozik ebbe a körbe, tehát kivaalap-növelő tényezőként ezt nem kell figyelembe venni.[Zárójelben jegyezzük meg, hogy a társas vállalkozó minimumjárulék-alapja azért növeli a kivaalapot, mert a Kiva-tv. 20. §-a (2) bekezdésének b) pontja és (2b) bekezdése személyi jellegű kifizetésként külön nevesíti, hogy tag esetén személyi jellegű kifizetésnek tekintendő a Tbj-tv. 4. §-a 14. pontjának 14.2. alpontja szerinti minimálbér, ha a tagra jutó személyi jellegű ráfordítás ennél alacsonyabb, azzal, hogy nem kell figyelembe venni a minimálbért arra az időszakra, amelyre a tagnak nem keletkezik a Tbj-tv. 39. §-a szerinti járulékalap utáni járulékfizetési kötelezettsége.]Ami a tartós megbízást illeti, a minimumalap és a kiva viszonya szempontjából ugyanerre az „eredményre” jutnánk, ugyanakkor e megoldás jogszerűségéről csak a tevékenység jellegének ismeretében tudnánk nyilatkozni. A tartós megbízás 2026-tól a jövedelem összegétől függetlenül biztosítással jár, ha a foglalkoztató ilyen jogcímen jelenti be. A járulék alapja a költségelszámolás után fennmaradó jövedelem, legalább a minimálbér 30 százaléka, a Tbj-tv. 27. §-ának (2)–(3) bekezdéseiben foglalt kivételekkel. A két jogviszony közterhei tehát nem feltétlenül azonosak, és vannak olyan feladatok, melyek nem végezhetőek megbízási jogviszony keretében.A kérdésben utalás történik arra, hogy esetleg diákok, GYES-ben, ápolási díjban részesülő, illetve megváltozott munkaképességű személyek is foglalkoztatásra kerülhetnek.A diákokkal kapcsolatban meg kell említenünk, hogy amennyiben foglalkoztatásukra iskolaszövetkezeten keresztül kerül sor, akkor velük kapcsolatban (feltéve, hogy nappali rendszerű képzésben vesznek részt) nincs biztosítási és járulékfizetési kötelezettség, a kft. pedig az iskolaszövetkezet szolgáltatási díját fizeti meg, amely nem a kft. kivaalapját képező személyi jellegű[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] jogviszonyban látja el az ügyvezetést, társas vállalkozónak tekintendő.Tehát a kérdésben vázolt megoldás kizárt. Helyette a részmunkaidős – de mindenképpen heti 36 óránál rövidebb munkaidővel járó munkaviszonyt – javasoljuk az ügyvezetésre. A tárgyhó egészében fennálló, legalább heti 36 órás foglalkoztatással járó munkaviszony ugyanis szintén akadálya a kisadózói tevékenységnek; az egyidejű munkaviszonyok előírt munkaidejét össze kell számítani.Legalábbis egyelőre.A jövő évtől ugyanis jelentősen módosulhatnak a kisadózókra vonatkozó szabályok, és a kormány honlapján társadalmi vitára bocsátott tervezet szerint a társas vállalkozónak minősülő személy egyéni vállalkozásában ismét (ahogy 2022 augusztusa előtt) választhatná a kisadózást.A tervezet szerint ebben az esetben a társas vállalkozói jogviszonyban terhelné a minimumjárulék-fizetési kötelezettség, miközben kisadózóként nem terjedne ki rá a biztosítás, és havi 50 ezer forintos tételes[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] Adózási kérdése is külön kezeli az ügyvezetés és a társaság tevékenységében történő személyes közreműködés jogviszonyát.Munkaviszonyban a Tbj-tv. 27. §-ának (2) bekezdése szerint a havi járulékfizetési alsó határ a minimálbér 30 százaléka. A 2026. évi 322 800 forintos minimálbér alapján ez 96 840 forint, amelyet a kérdésben szereplő havi 100 000 forintos munkabér meghalad. Teljes havi foglalkoztatást feltételezve ezért nincs szükség a járulékalap kiegészítésére. A járulékfizetési alsó határt a napi kétórás munkaidő miatt nem lehet tovább arányosítani.Kedvezmények nélkül a munkabérből levonandó 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék havi 18 500 forint, a társaságot terhelő 13 százalékos szociális hozzájárulási adó pedig 13 000 forint. Ez a szochóra vonatkozó számítás azt feltételezi, hogy a társaság nem kisvállalatiadó-alany.A munkabér munkajogi minimumát ettől külön kell vizsgálni. A 426/2025. Korm. rendelet alapján napi kétórás, az általános napi nyolcórás teljes munkaidő egynegyedének megfelelő foglalkoztatásnál a havi minimálbér 80 700 forint, a garantált bérminimum pedig 93 300 forint. Ha 100 000 forint a havi alapbér, mindkét összeget meghaladja. A napi kétórás foglalkoztatásnak ugyanakkor a tényleges munkavégzést is tükröznie kell, az ügyvezetési és szolgáltatási feladatokat együtt figyelembe véve.Más a helyzet, ha a munkaviszony csak az ügyvezetésre terjed ki, a szolgáltatások teljesítésében pedig az érintett tagsági jogviszonyban működik közre. Kft., bt. vagy kkt. tagjánál ez a Tbj-tv. 4. §-a 21. pontjának 21.1. alpontja alapján társas vállalkozói jogviszonyt eredményezhet. Ebben az esetben a munkaviszony és a társas vállalkozói jogviszony közterheit külön kell megállapítani. A társasági forma ezért is lényeges, a „társas vállalkozás tulajdonosa” megjelölés önmagában nem dönti el a minősítést.A napi kétórás munkaviszony nem éri el a heti 36 órát, ezért önmagában nem mentesít a társas vállalkozókra vonatkozó minimumközterhek alól. Ha más mentességi ok sem áll fenn, a tagsági jogviszonyban végzett személyes közreműködés után a társadalombiztosítási járulék alapja havonta legalább a minimálbér, illetve legalább középfokú iskolai végzettséget vagy középfokú szakképzettséget igénylő fő tevékenységnél a garantált bérminimum. A Szocho-tv. 8–9.[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] a 2026. évi, támogatások nélkül számított őstermelői bevétel 15 százalékának egytizenketted része lesz. A 2026-ban már őstermelőként nyilvántartott személy attól nem válik 2027-ben kezdő őstermelővé, hogy ekkor keletkezik e jogcímen a biztosítása. Pontosan 500 000 forintos előző évi bevételnél a havi járulékalap 6250 forint lenne, ennél kisebb bevételnél arányosan kevesebb. A Tbj-tv. 41. §-ának (4)–(5) bekezdései szerint magasabb járulékalap is választható. Az első negyedévi nyilatkozat az egész adóévre, a későbbi negyedévi nyilatkozat a bevallással még le nem fedett hátralévő időszakra szól. A magasabb alap választása a Szocho-tv. 7. §-a szerint szochofizetést is eredményezhet az önként vállalt alap után.A nyugdíj előtti álláskeresési segélyre (NYES) való jogosultság külön kérdés. Az őstermelői tevékenység nem minden esetben akadálya az álláskeresőként történő nyilvántartásba vételnek és az ellátásnak.Az Flt. 58. § (5) bekezdése e) pontjának 2. alpontja szerint az őstermelői tevékenység akkor keresőtevékenység, ha az abból származó bevételt a személyi jövedelemadó szabályai szerint a jövedelem kiszámításánál figyelembe kell venni. Az Szja-tv. 23. §-a alapján az éves minimálbér felét meg nem haladó őstermelői bevételből nem kell[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] munkavállaló közötti közvetlen kapcsolatnak, a munkáltatónak Magyarországon érdemi tevékenységet kell végeznie, és a munkavállalónak közvetlenül a külföldi munkavégzés előtt a magyar társadalombiztosítási jogszabályok hatálya alá kell tartoznia. A munkáltató magyar székhelye tehát önmagában nem elegendő.A leírt helyzetben ezért meg kell vizsgálni, hogy a munkáltató hozzájárulásával végzett, határozott időre szóló külföldi távmunka megfelel-e ezeknek a feltételeknek. Ha igen, a magyar biztosítás fenntartható, amit A1 igazolással kell alátámasztani. Az igazolást a munkáltató székhelye szerint illetékes egészségbiztosítási szervtől kell kérni, lehetőleg még a külföldi munkavégzés megkezdése előtt. A kérelemben a valós körülményeket kell bemutatni, vagyis azt, hogy a munkavállaló saját ösztöndíjas programja mellett, a munkáltató hozzájárulásával dolgozik külföldről.Ha a 12. cikk feltételei nem teljesülnek, a koordinációs rendelet 16. cikke alapján az érintett államok illetékes szervei közös megállapodással engedélyezhetik a magyar jog alkalmazását. Ez kérelmezhető lehetőség, nem automatikus jogosultság. A kivételes megállapodás iránti eljárásban a NEAK jár el a külföldi illetékes szervvel együttműködve. A magyar biztosítás fennmaradását ebben az esetben is A1 igazolás tanúsítja.Ha nincs a magyar jog alkalmazását megalapozó rendelkezés vagy kivételes megállapodás, a fogadó tagállam társadalombiztosítási szabályait kell alkalmazni. A koordinációs rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 987/2009/EK rendelet 21. cikke szerint a magyar munkáltató ilyenkor ugyanúgy köteles teljesíteni a helyi társadalombiztosítási kötelezettségeket, mint az adott államban működő munkáltató. Ez regisztrációt, biztosítotti bejelentést, járuléklevonást, bevallást és befizetést is jelenthet. A munkavállaló megállapodás alapján a munkáltató nevében teljesítheti a járulékfizetési kötelezettségeket, de ez nem mentesíti a munkáltatót a felelősség alól, és a megállapodásról értesíteni kell a helyi illetékes intézményt.A külföldi biztosítás létrejöttét és megszűnését a munkavállalónak tizenöt napon belül be kell jelentenie a magyar egészségbiztosítási szervhez. A munkáltatónak pedig a megállapított biztosítási helyzethez kell igazítania a magyar bejelentéseket és a járulék-, illetve szociálishozzájárulásiadó-elszámolást. A külföldi biztosítást hatósági dokumentummal kell igazolni, nem elegendő a munkavállaló nyilatkozata arról, hogy külföldön tartózkodik.A munkabér adózását az érintett országok adójoga és a Magyarországgal kötött kettős adóztatást elkerülő egyezmény alapján kell megítélni. Először a munkavállaló adóügyi illetőségét kell tisztázni. Az átmeneti külföldi tartózkodás nem feltétlenül változtatja meg a magyar illetőséget, de erről nem kizárólag a kint töltött napok száma dönt. A lakóhely, a családi és gazdasági kapcsolatok, valamint az egyezmény illetőségi szabályai is jelentősek.Az adóegyezmények szokásos rendelkezése szerint a munkabér a tényleges munkavégzés államában adóztatható. Ugyanakkor rendszerint kizárólag az illetőség szerinti államban marad adóztatható, ha három feltétel együttesen teljesül. A külföldi tartózkodás az egyezményben meghatározott időszakban nem haladja meg a 183 napot, a díjazást nem a fogadó államban illetőséggel rendelkező munkáltató fizeti vagy annak nevében fizetik, és a díjazás költségét nem a munkáltató ottani telephelye viseli. E rendelkezés alkalmazásához nem szükséges, hogy a kiutazás munkajogi értelemben kiküldetés legyen.Magyar adóügyi illetőség és mindhárom feltétel teljesülése esetén tehát a munkabér jellemzően Magyarországon adózik, és a magyar munkáltató továbbra is levonja, bevallja és megfizeti az adóelőleget. A „hat hónapnál rövidebb” megjelölés helyett azonban a tartózkodás pontos napjait kell számításba venni. Az egyezmény naptári évet, adóévet vagy bármely tizenkét hónapos időszakot is meghatározhat, ezért a korábbi kinttartózkodások is számíthatnak. Ha valamely feltétel nem teljesül, a fogadó államban is keletkezhet adókötelezettség,[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] közúti közlekedési szolgáltatásként lenne végezhető. A saját áruját szállító zrt.-nél tehát azt kell megvizsgálni, hogy az adott szállítás más részére, díj ellenében végezve engedélyköteles lenne-e.A 261/2011. Korm. rendelet 3. §-a (1) bekezdésének a) pontja szerint belföldön a 2,5 tonnát meghaladó megengedett legnagyobb össztömegű tehergépjárművel díj ellenében végzett közúti árutovábbításhoz engedély szükséges. Ennek alapján a kérdésben szereplő saját számlás áruszállításnál a 2,5 tonnánál nagyobb, de 3,5 tonna alatti jármű vezetőjénél is alkalmazható a kedvező napidíj-elszámolás. Ugyanez igaz a 3,5 tonnát meghaladó járművekre is. A legfeljebb 2,5 tonnás járművel végzett szállításnál ez a különös költségelszámolási lehetőség nem vehető igénybe. A mérvadó adat a megengedett legnagyobb össztömeg, nem a jármű saját tömege vagy az aktuális rakomány súlya. Az engedélykötelezettség alól kivett tevékenységeket külön kell megítélni.Az össztömeg mellett a kiküldetés körülményeire is figyelni kell. A 437/2015. Korm. rendelet 5. §-a alapján a napi 9000 forintos napidíjátalány hat órát meghaladó belföldi kiküldetésre adható. Feltétel, hogy a munkáltató ugyanarra a kiküldetésre ne alkalmazza a rendelet 3. §-ában foglalt általános napidíjátalány-szabályokat, és a kiküldetés többletköltségeire tekintettel más juttatást ne adjon. A rendelet 4. §-ának b) pontja szerint napidíj akkor sem számolható el, ha a munkáltató a kiküldetés helyén biztosítja a munkavállaló élelmezését.Az Szja-tv.[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] kiadásáról szóló nyilatkozatát.A szülési szabadság törvény alapján jár, ezért kiadása nem a munkáltató szabad döntésén múlik. Az Mt. 127. §-ának (1) bekezdése szerint az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult, amelyből két hetet köteles igénybe venni. A szabadságot a 127. § (3) bekezdése alapján – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét essen a szülés várható időpontja elé.A munkavállalónak jeleznie kell a munkáltató felé, hogy mikortól kívánja igénybe venni a szülési szabadságot. Ez az Mt. 6. §-ának (2) és (4) bekezdésében foglalt együttműködési és tájékoztatási kötelezettségből következik. A későbbi félreértések elkerülése érdekében célszerű a bejelentést és a munkáltatói visszaigazolást is írásban rögzíteni, feltüntetve a távollét kezdőnapját és várható időtartamát. Az írásbeli dokumentálás tehát[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] időként történő elismerést három feltétel együttes fennállásához köti: a tanulmányokat felsőoktatási intézményben kellett folytatni, azoknak nappali képzés keretében kellett zajlaniuk, valamint a tanulmányoknak 1998. január 1-jét megelőző időszakra kellett esniük. A Tny-tv. a szolgálati időként történő figyelembevételt tehát nem a tanulmányok eredményes befejezéséhez vagy az oklevél megszerzéséhez köti. Ennek megfelelően, ha a nyugellátást igénylő személy a főiskolai tanulmányait nappali tagozaton folytatta, és azok időtartama 1998. január 1-jét megelőző időszakra esett, akkor a tanulmányi idő az öregségi nyugdíj megállapítása során akkor is beszámítható szolgálati időként, ha a képzést megszakította, vagy azt végül nem fejezte be.A szolgálati idő tartamának meghatározásakor a felsőoktatási intézményben nappali képzésben folytatott tanulmányok esetén a tanulmányi időszak kezdetét magában foglaló hónap első napjától a tanulmányi időszak végét magában foglaló hónap utolsó napjáig terjedő időtartamot kell figyelembe venni. Ezen túlmenően a két egymást követő tanulmányi időszak közötti tanulmányi szünet időtartama is szolgálati időnek minősül. Amennyiben az érintett több képesítés megszerzésére irányuló tanulmányokat folytatott, a szolgálati idő megállapítása során legfeljebb az egyik képesítés megszerzéséhez szükséges időtartam vehető figyelembe.Amennyiben a tanulmányok alatt a hallgatói jogviszony szünetelt, például passzív félév miatt, a szünetelés időtartama nem vehető figyelembe szolgálati időként.Más a helyzet az 1997. december 31-ét követő felsőfokú tanulmányi időkkel. 1997. december 31-ét követően a nappali tagozatos felsőfokú tanulmányok időtartama önmagában már nem minősül szolgálati időnek. Erre az időszakra azonban a Tbj-tv. 48. §-a szerinti megállapodással szolgálati idő szerezhető. Ez azt jelenti, hogy az ezen időpont utáni főiskolai vagy egyetemi évek rendszerint nem növelik a szolgálati időt, függetlenül attól, hogy az érintett[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] árvaellátásra jogosult, másfél évesnél fiatalabb gyermeket nevel, az ideiglenes özvegyi nyugdíj a gyermek 18 hónapos koráig folyósítható. Tartósan beteg vagy fogyatékossággal élő gyermek esetén az ellátás a gyermek hároméves koráig járhat.Az ideiglenes özvegyi nyugdíj megszűnését követően özvegyi nyugdíjra az jogosult, aki házastársa halálakor a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte, megváltozott munkaképességű volt, vagy házastársa jogán árvaellátásra jogosult fogyatékossággal élő, illetve tartósan beteg gyermekről, vagy legalább két árvaellátásra jogosult gyermekről gondoskodott. Az özvegyi nyugdíj akkor is megállapítható, ha e feltételek valamelyike a házastárs halálától számított tíz éven belül következik be.A jogszabályváltozás előtti, azaz 2026. július 1-jét megelőző szabályozás a fentiektől eltérően rendelkezett a külön élő házastársakról. Az egy évnél hosszabb ideje külön élő házastárs az elvált házastárssal azonos elbírálás alá esett, ezért az özvegyi nyugdíjra való jogosultsághoz nem volt elegendő a házasság fennállása. További feltétel volt, hogy a házastárs jogerős bírósági határozattal, bíróság által jóváhagyott egyezséggel vagy közjegyző által hitelesített kötelezettségvállaló nyilatkozattal igazolja, hogy részére az elhunyt annak haláláig tartásdíjat fizetett, vagy a bíróság tartásdíjat állapított meg.Fontos kiemelni, hogy a külön élő házastársakra vonatkozó kedvezőbb szabályokat kizárólag azokban az esetekben lehet alkalmazni, amelyekben a haláleset 2026. június 30-át követően következett be. Ezt a Tny-tv. 102/E. §-ának átmeneti szabálya rendezi.A kérdésben ismertetett esetben a férj 2011-ben hunyt el, ezért az özvegyi nyugdíjra való jogosultságot a 2026. július 1-je előtt hatályos szabályok alapján kell megítélni. Ennek megfelelően az özvegy csak akkor válhat jogosulttá özvegyi nyugdíjra, ha az egy évnél hosszabb különélésre előírt feltételek teljesültek, így a kérelmező rendelkezésére áll a tartásdíjfizetést igazoló megfelelő okirat, továbbá a fentiekben ismertetett, az özvegyi nyugdíjra jogosító feltételek valamelyike a házastárs halálakor[…]

Részlet az állásfoglalásából: […] Családtámogatási Főosztályának Családtámogatási Osztály 5. szervezeti egysége. A kérdéssel összefüggésben megjegyezzük, hogy az Ausztriával kapcsolatos ügyekben a Győri, valamint a Szombathelyi Kormányhivatal Családtámogatási Szervezete az illetékes.Két olyan feltétel van, mely a folyósításért felelős ország helyét meghatározza. Egyrészt a keresőtevékenység folytatásának a helye, másrészt a gyermek életvitelszerű tartózkodásának holléte adhat választ arra a kérdésre, hogy mely tagállam hatósága köteles a családi ellátások megállapítására, folyósítására. A családi ellátások megállapításánál azonban ezen belül elsősorban a biztosítási elv érvényesül, vagyis, ha az igénylő állandó lakcíme és a biztosítást megalapozó jogviszonya más-más országban van, akkor a biztosítási elv alkalmazandó, vagyis annak az államnak lesz joghatósága, ahol az illető munkaviszonyban áll, vagy más munkára irányuló jogviszonnyal rendelkezik. Amennyiben ez a feltétel nem teljesül, akár azért sem, mert nincs munka-, illetve egyéb jogviszonya a kérelmezőnek, abban az esetben a területi elv a döntő, tehát a lakó- vagy tartózkodási hely alapján kell az eljárásra illetékes hatóságról, valamint a családi ellátások megállapításáról rendelkezni.A leírt élethelyzetben – a gyermek életkorától függő ellátást – Magyarországon kell megigényelni a családnak, az adott ellátás jogosultsági feltételeit azonban az igénylőnek teljesítenie kell, így például a GYED-nél az igénylő korábbi biztosítási ideje is számít. Az elsődleges folyósító országot, mivel a szülők munkavégzésre irányuló jogviszonnyal rendelkeznek mindkét országban, a gyermek lakhelye dönti el, és ez a nyilatkozat alapján Magyarország.Amennyiben a hazánkban folyósított ellátás alacsonyabb mértékű, mint Olaszországban lenne, és az olasz jog szerint is fennáll a jogosultság, úgy az összehasonlítható[…]