30 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] helyzet áll elő, társadalombiztosítási jogállását pedig alapvetően az határozza meg, hogy a személyes közreműködést milyen jogviszonyban látja el.Az első lehetőség, hogy a tag tagsági jogviszonyban személyesen közreműködik a társaság tevékenységében. Ebben az esetben a Tbj-tv. 4. §-ának 21.1. alpontja alapján minősül társas vállalkozónak, és a járulékot legalább a törvényben meghatározott minimumalap után meg kell fizetnie. A 21.5. alpont kivételszabálya alapján az ügyvezetésre tekintettel nem keletkezik ettől elkülönülő társas vállalkozói jogviszony, mivel a tag már a 21.1. alpont szerint társas vállalkozónak minősül.A következő megoldás, hogy a személyes közreműködést munkaviszonyban látja el. Ebben az esetben marad a jelenlegi „felállás” (tehát a többes jogviszony) azzal az eltéréssel, hogy a heti 36 órás foglalkoztatással[…]

Részlet a válaszából: […] szülési szabadságot követően munkába áll, akkor nem részesülhet CSED-ben. Sőt „jó darabig” GYED-ben sem, hiszen az Eb-tv. 42/B. §-ának (1) bekezdése értelmében a gyermekgondozási díj legkorábban a csecsemőgondozási díj, illetőleg az annak megfelelő időtartam lejártát követő naptól a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. Sőt még a GYES sem jöhet szóba, mivel a Cst. 21. §-a rögzíti, hogy a gyermekgondozást segítő ellátásban részesülő személy – ide nem értve a nagyszülőt, az örökbe fogadó szülőt a 20/B. § szerinti esetben, továbbá a kiskorú szülő gyermekének gyámját – keresőtevékenységet a gyermek féléves koráig nem folytathat.Mindezek alapján az édesanyának anyagi okokból (is) célszerű a szülési szabadság tartama alatt tartózkodni a munkaviszonyban történő munkavégzéstől, hiszen ebben az esetben közel fél évig semmilyen ellátásra sem lesz jogosult, miközben a CSED összege magasabb, mint az alapjául szolgáló bruttó jövedelem nettó összege.A kérdésben szóba került a más foglalkoztatónál (alvállalkozónál) történő jogviszony létesítése. Ez járható útnak tűnik, hiszen az Eb-tv. alkalmazásában keresőtevékenységnek csak a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban történő személyes munkavégzés minősül. Tehát, amennyiben a „B” céggel az érintett olyan munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt (pl. nem tartós megbízási jogviszonyt) létesít, amelyből származó havi jövedelme nem éri el a minimálbér 30 százalékát, akkor ez nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt, és e tevékenysége nem minősül[…]

Részlet a válaszából: […] pontja szerint: „Ugyanakkor az ilyen jogdíj abban a szerződő államban és annak az államnak a jogszabályai szerint is adóztatható, amelyben keletkezik, de ha a kedvezményezett a jogdíj haszonhúzója, az így felszámított adó nem haladhatja meg a jogdíj bruttó összegének 10%-át.” A második pont azt mondja ki, hogy az illetőség szerinti állam mellett a jogdíj forrása szerinti államnak is van adóztatási joga, amit az egyezmény 10 százalékban maximál. A jövedelem forrása szerinti állam megteheti, hogy nem mond le az adóztatási jogáról, és belső szabályai alapján megadóztatja ezt a jövedelmet.Az „adóztatható” kifejezés nem az adózó vagy kifizető választási lehetősége, hanem az érintett államok közötti jogmegosztást rögzíti. A nemzetközi[…]

Részlet a válaszából: […] alól.A Tbj-tv. 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja, illetve a Szocho-tv. 9. §-ának (5) bekezdése e mentesség tekintetében csak azt szabja feltételül, hogy a vállalkozó a Felsőokt-tv. hatálya alá tartozó felsőoktatási intézményben vagy EGT-államban vagy Svájcban lévő felsőoktatási intézményben és nappali rendszerű[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség alól. Járulék- és szociálishozzájárulásiadó-alapja ezért a tényleges vállalkozói kivét. Ha vállalkozói kivétet nem számol el, ezen a jogcímen társadalombiztosítási járulékot és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie.A vállalkozói adóalap után 9 százalék vállalkozói személyi jövedelemadót kell fizetni. A vállalkozói osztalékalapot 15 százalék személyi jövedelemadó, továbbá 13 százalék szociális hozzájárulási adó terheli, utóbbi azonban csak az éves felső határig.A 25[…]

Részlet a válaszából: […] adatszolgáltatás módosítása a 2008. évet megelőző időszakra, illetve az Art.-ban meghatározott elévülési időn túli évre, évekre vonatkozik, az adatszolgáltatást a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv részére kell teljesíteni.A Tbj-tv. 78. §-a pedig azt foglalja össze, hogy mely esetekben teljesíthet bevallást, illetve járulékfizetést a foglalkoztató az ötéves elévülési időnél régebbi időszakra. Mielőtt ezen előírásokat a konkrét esetre vonatkoztatva megvizsgálnánk, egy fontos szabályra kell felhívnunk a figyelmet.A Tny-tv. 37. §-ának (1) bekezdése rögzíti, hogy a biztosítottnak minősülő személy biztosítással járó jogviszonyának 1997. december 31. napját követő időtartama szolgálati időnek akkor számít, ha erre az időszakra az előírt nyugdíjjárulékot a biztosítottól levonták, illetve a 38. § (2) bekezdésének a)–c) pontjai-ban említett személyek esetében megfizették.A körülmények ismeretében kijelenthetjük, hogy a járulék levonására bizonyosan nem került sor. Ebből viszont az is következik, hogy a Tbj-tv. 75. §-ának (3) bekezdése alapján nincs mit módosítani a nyugdíjbiztosítási adatszolgáltatáson. (Amennyiben a járulék levonása megtörtént volna, csak a bevallás maradt volna el, vagy helytelen adatok szerepelnének benne, akkor lenne mód a helyesbítésre.)Az említett 78. § pedig két esetben teszi lehetővé a bevallási kötelezettség utólagos (tehát elévülési időn túli) pótlását, vagy a bejelentés, bevallás és járulékfizetési kötelezettség teljesítését, nevezetesen, ha– a természetes személy a Tbj-tv. 6. §-a vagy a régi Tbj-tv. 5. §-a szerint biztosított volt, és ő vagy foglalkoztatója járulékmegállapítási,[…]

Részlet a válaszából: […] hét szülési szabadságra jogosult, melyből legfeljebb négy hét a szülés időpontja előtt lehet. Az Mt. 129. §-a szerint megszűnik a szülési szabadság a gyermek halva születése esetén, de ez esetben sem lehet a szülést követő hat hétnél (42 napnál) rövidebb. Ennek figyelembevételével az anya nem október 7-ig, hanem 2026. november 2-áig jogosult CSED-re. A kérdéssel összefüggésben megjegyezzük,[…]

Részlet a válaszából: […] többek között – a baleseti táppénz folyósításának az időtartama. Ennek figyelembevételével a dolgozónak 2024. július 8-tól folyamatos a biztosítási ideje. Bár 2025. december 17-én az előző munkáltatónál megszűnt a munkaviszonya (biztosítása), de 2026. január 23-ig baleseti táppénzben részesült, mely időtartam nem számít bele a 30 nap megszakításba, ezért a két biztosítási jogviszony között csak 9 nap a megszakítás. Ezen időtartamon belül van 365 nap Tbj-tv. 6. §-a szerinti biztosításban töltött napja. Mivel a dolgozó a táppénzre való jogosultsága első napját közvetlenül megelőző egy éven belül táppénzben nem részesült, ezért táppénzre egy évig jogosult. A dolgozó táppénzének mértéke 60 százalék, ha a folyamatos biztosítási időszak alatt legalább 730, a Tbj-tv. 6. §-a szerinti biztosításban töltött nappal rendelkezik. A biztosítás 2025-ben összesen 30, 2026-ban pedig 25 napig, vagyis összesen 55 napig szünetelt. Így a keresőképtelenséget megelőző napon 719 biztosításban töltött nap vehető figyelembe. A táppénz mértéke 2026. október 6-tól október 15-ig 50 százalék, október 16-tól pedig 60 százalék. Fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás idején a mérték a biztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] továbbra is fennálló munkaviszonyban kell teljesülniük.A megszűnt jogviszony jövedelmét nem veszik figyelembe automatikusan. A CSED, majd a GYED megállapítását követően az érdemi döntés véglegessé válásától számított 30 napon belül kérelmet kell benyújtani.A CSED alapjára az Eb-tv. 42. §-ának (2)–(4) bekezdése és 48. §-ának (1)–(2) bekezdése irányadó. A megadott időpontok mellett a számításban legfeljebb a CSED kezdőnapján érvényes minimálbér kétszerese jöhet szóba, ezért a három hónapra megállapított magas családi céges munkabér önmagában nem emeli a CSED alapját e korlát fölé.A CSED kezdőnapja szintén lényeges. Ha az ellátás 2027 márciusában indul, az irányadó időszak 2026. december 31-én zárul. Ha viszont az anya már 2027 februárjában, a várható szülés előtti 28 napos időszakban megkezdi a CSED-et, az irányadó időszak 2026. november 30-án zárul, így a decemberi jövedelem kiesik. A megadott konstrukció mellett ezért várhatóan a márciusi kezdés a kedvezőbb, feltéve, hogy a gyermek addig nem születik meg.A GYED-nél más a helyzet. Az Eb-tv. 42/D. §-ának (2) bekezdése az Eb-tv. 48. §-ának (1)–(3) bekezdéseit rendeli alkalmazni, ezért megfelelő folyamatos biztosítás esetén a tényleges jövedelem kerülhet a számításba. A családi vállalkozásnál szerzett jövedelem a GYED alapjába is beszámítható, ha a számítási időszakba esik, és az anya a külön kérelmet határidőben benyújtja. A GYED legfeljebb a kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.A maximális GYED-hez a figyelembe vehető jövedelmek napi átlagának el kell érnie a GYED kezdőnapján érvényes minimálbér kétszeresének harmincadrészét. A szükséges családi céges munkabér pontos összege jelenleg nem határozható meg, mert a 2027. évi minimálbér még nem ismert, és a szabadságdíj, valamint a 2027 elején megszerzett jövedelem is befolyásolja az alapot. Kizárólag szemléltetésként, 374.600 forintos minimálbérrel és megközelítőleg 567.000 forint november–decemberi jövedelemmel számolva, hozzávetőleg havi bruttó 577.000 forintos családi céges munkabér biztosíthatná a maximális GYED-et. A bért a 2027. évi minimálbér ismeretében újra kell számolni.A korábbi gyermek után megállapított CSED alapját is ellenőrizni kell. Az Eb-tv. 42. §-ának (4a)–(4b) bekezdései alapján a magasabb korábbi alap alkalmazható, ha az újabb gyermek a GYES megszűnését követő egy éven belül születik, és az anya a CSED kezdőnapján ugyanannál a foglalkoztatónál, ugyanabban a folyamatos biztosítási[…]

Részlet a válaszából: […] ténylegesen kifizetett jövedelmet és azt az összeget, amely után kizárólag a járulékfizetési alsó határ miatt kell közterhet fizetni.Ez a különbség a havi adó- és járulékbevallásban is látható. A 2608M-09-02-es lapon a tényleges társadalombiztosításijárulék-alapot a 634. sor összesíti. Ha ez nem éri el a járulékfizetési alsó határt, és mentesség sem alkalmazható, a ténylegesen kifizetett jövedelem és az alsó határ közötti különbözetet külön, a 640. sorban kell feltüntetni. Az ezt terhelő, a foglalkoztató által fizetendő járulék a 643. sorban jelenik meg. A bevallás tehát nem mossa össze a munkavállaló tényleges jövedelmét a foglalkoztató által finanszírozott járulékalap-kiegészítéssel.Az Eb-tv. 5/C. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak kiszámításakor azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallottak, és amely társadalombiztosításijárulék-alapot képez. A járulékalap kiegészítése mögött azonban nincs a biztosított részére kifizetett vagy elszámolt jövedelem, és ahhoz személyijövedelemadó-előleg sem kapcsolódik. Attól, hogy a foglalkoztató a különbözet után járulékot fizet, az összeg még nem válik a munkavállaló jövedelmévé.A táppénz, a CSED és a GYED alapjának meghatározásakor ezért kizárólag a biztosított által ténylegesen megszerzett, bevallott, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem vehető figyelembe. A foglalkoztató által finanszírozott járulékalap-különbözet nem növeli sem az ellátás alapját, sem a jövedelemmel ellátott napok számát.A táppénzes időszaknál azt is vizsgálni kell, hogy egyáltalán fennállt-e a járulékfizetési alsó határ alkalmazásának kötelezettsége. A Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése[…]