Minimumjárulék-alap a pénzbeli ellátások számításánál
Kérdés
Beleszámít a ténylegesen meg nem szerzett járulékalaprész a táppénz, a CSED és a GYED alapjába, ha a biztosított járulékalapját a minimumjárulék-alapra vonatkozó szabályok alapján ki kell egészíteni, vagy csak a ténylegesen megszerzett, járulékalapot képező jövedelem vehető figyelembe? A szakmai értelmezés szerint a minimumjárulék-fizetési kötelezettség alóli mentességet nem önmagában a keresőképtelenség, hanem a táppénz folyósítása alapozza meg. Figyelembe vehető ezért az ellátás alapjának megállapításakor a táppénzfolyósítással érintett időszakra elszámolt járulékalap-kiegészítés?
Részlet a válaszból
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. október 6-án (506. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8768
[…] ténylegesen kifizetett jövedelmet és azt az összeget, amely után kizárólag a járulékfizetési alsó határ miatt kell közterhet fizetni.Ez a különbség a havi adó- és járulékbevallásban is látható. A 2608M-09-02-es lapon a tényleges társadalombiztosításijárulék-alapot a 634. sor összesíti. Ha ez nem éri el a járulékfizetési alsó határt, és mentesség sem alkalmazható, a ténylegesen kifizetett jövedelem és az alsó határ közötti különbözetet külön, a 640. sorban kell feltüntetni. Az ezt terhelő, a foglalkoztató által fizetendő járulék a 643. sorban jelenik meg. A bevallás tehát nem mossa össze a munkavállaló tényleges jövedelmét a foglalkoztató által finanszírozott járulékalap-kiegészítéssel.Az Eb-tv. 5/C. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak kiszámításakor azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallottak, és amely társadalombiztosításijárulék-alapot képez. A járulékalap kiegészítése mögött azonban nincs a biztosított részére kifizetett vagy elszámolt jövedelem, és ahhoz személyijövedelemadó-előleg sem kapcsolódik. Attól, hogy a foglalkoztató a különbözet után járulékot fizet, az összeg még nem válik a munkavállaló jövedelmévé.A táppénz, a CSED és a GYED alapjának meghatározásakor ezért kizárólag a biztosított által ténylegesen megszerzett, bevallott, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem vehető figyelembe. A foglalkoztató által finanszírozott járulékalap-különbözet nem növeli sem az ellátás alapját, sem a jövedelemmel ellátott napok számát.A táppénzes időszaknál azt is vizsgálni kell, hogy egyáltalán fennállt-e a járulékfizetési alsó határ alkalmazásának kötelezettsége. A Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése […]
Megjelent a Társadalombiztosítási Levelekben 2026. október 6-án (506. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 8768
[…] ténylegesen kifizetett jövedelmet és azt az összeget, amely után kizárólag a járulékfizetési alsó határ miatt kell közterhet fizetni.Ez a különbség a havi adó- és járulékbevallásban is látható. A 2608M-09-02-es lapon a tényleges társadalombiztosításijárulék-alapot a 634. sor összesíti. Ha ez nem éri el a járulékfizetési alsó határt, és mentesség sem alkalmazható, a ténylegesen kifizetett jövedelem és az alsó határ közötti különbözetet külön, a 640. sorban kell feltüntetni. Az ezt terhelő, a foglalkoztató által fizetendő járulék a 643. sorban jelenik meg. A bevallás tehát nem mossa össze a munkavállaló tényleges jövedelmét a foglalkoztató által finanszírozott járulékalap-kiegészítéssel.Az Eb-tv. 5/C. §-ának (1) bekezdése alapján az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak kiszámításakor azt a jövedelmet lehet figyelembe venni, amelyet a személyijövedelemadó-előleg megállapításához az állami adóhatóságnál bevallottak, és amely társadalombiztosításijárulék-alapot képez. A járulékalap kiegészítése mögött azonban nincs a biztosított részére kifizetett vagy elszámolt jövedelem, és ahhoz személyijövedelemadó-előleg sem kapcsolódik. Attól, hogy a foglalkoztató a különbözet után járulékot fizet, az összeg még nem válik a munkavállaló jövedelmévé.A táppénz, a CSED és a GYED alapjának meghatározásakor ezért kizárólag a biztosított által ténylegesen megszerzett, bevallott, társadalombiztosításijárulék-alapot képező jövedelem vehető figyelembe. A foglalkoztató által finanszírozott járulékalap-különbözet nem növeli sem az ellátás alapját, sem a jövedelemmel ellátott napok számát.A táppénzes időszaknál azt is vizsgálni kell, hogy egyáltalán fennállt-e a járulékfizetési alsó határ alkalmazásának kötelezettsége. A Tbj-tv. 27. §-ának (3) bekezdése […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
