33 talált cikk amire választ adtunk az elmúlt 30 napban

Részlet a válaszából: […] betegsége 18 éves kora előtt legalább egy évig fennállt, a munkaképességét legalább 67 százalékban elvesztette, legalább 50 százalékos egészségkárosodása van. Ebben az esetben a kedvezmény összege jogosultsági hónaponként és eltartottanként további 133.340 forinttal növekszik. Súlyosan fogyatékosnak minősül az a személy is, aki magasabb összegű családi pótlék helyett fogyatékossági támogatásban részesül.A családi kedvezmény összegének tényleges megítéléséhez a kedvezményre jogosultságot érdemes gyermekenként és havonta vizsgálni.A legkisebb gyermek általános iskolás, akinek a családi pótlékra jogosult szülője, szülei tudnak családi kedvezményt érvényesíteni. A családi kedvezmény szempontjából az egyetemista gyermek eltartottnak minősül, családi kedvezményt nem kap, de az eltartottak számát, így a családi kedvezmény összegét növeli. Ugyancsak eltartottnak minősül a családi pótlékra saját jogán jogosult személy is, ha a családi pótlékra jogosult háztartásában él.A középső gyermek megítélése összetettebb, és a helyes válaszhoz több feltételt is vizsgálni kell. A családi kedvezmény a családi pótlékra jogosultsághoz kötődik. Önmagában a fogyatékossági támogatás folyósítása nem jogosít családi kedvezményre. A fogyatékossági támogatásban részesülő magánszemélyek közül csak azok a személyek vehetnek igénybe családi kedvezményt, akik a betegségük miatt járó saját jogú családi pótlék helyett igénylik meg a fogyatékossági támogatást.Ha a középső gyermek megfelel a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személyre vonatkozó Cst. szerinti feltételeknek, családi pótlékra jogosult, akkor is, ha annak folyósítását nem kéri, hanem helyette fogyatékossági támogatást igényel.Ebben az esetben saját jogán jogosult családi kedvezményt érvényesíteni, a tartós betegeket megillető emelt összegben.Ha a középső gyermek saját maga érvényesíti a családi kedvezményt, akkor éves szinten (12×133.340) + (12×133.340) forint, összességében évi 3.199.680 forint adóalap-kedvezményt érvényesíthet saját maga után. Az apa az iskolás gyerek után 12×440.000 forint kedvezményt érvényesíthet, mivel eltartottként számíthatja be az egyetemista, valamint a saját jogon családi pótlékra jogosult, vele egy háztartásban élő gyermekeit.A családi kedvezményre saját jogán jogosult személy dönthet úgy, hogy a kedvezmény érvényesítésének jogát átadja a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának, pl. az édesapjának. Ez esetben az apa két kedvezményezett eltartott után érvényesíthet családi kedvezményt.Ha a családi pótlékra saját jogán jogosult gyermek egyben tartósan betegnek is minősül, akkor a kedvezmény a tartós betegség miatti emelt összeggel érvényesíthető. A[…]

Részlet a válaszából: […] járulék terhére is érvényesíthető. Ha a járulék alapja a minimálbér, a járulékkedvezmény az e járulékalapnak az átalányban megállapított adómentes jövedelmet meg nem haladó nagyságú része után fizetendő járulék terhére is érvényesíthető.A kérdéses esetben az átalányadózásból származó jövedelem a bevétel 20 százaléka, függetlenül attól, hogy az ténylegesen adóköteles, vagy részben vagy egészében adómentes. A családi járulékkedvezmény az átalányadózásból származó jövedelem, esetünkben a bevétel 20 százaléka után megfizetett járulékra vehető figyelembe.Ha év közben az adóelőleg[…]

Részlet a válaszából: […] házastársak közösen nevelik saját háztartásukban a gyermeket, akkor is, ha ténylegesen csak egyikük kapja a családi pótlékot. Ilyenkor mindkét fél jogosult a családi kedvezmény érvényesítésére. Mivel ugyanazon kedvezményezett eltartott után a kedvezmény csak egyszeresen érvényesíthető, a jogosultak közösen dönthetnek arról, hogy a kedvezményt egyikük veszi igénybe teljes egészében, vagy azt egymás között közösen érvényesítik. A közös érvényesítésre már év közben, az adóelőleg megállapítása során is lehetőség van, de a felek az év végi bevallásban eltérhetnek az év közben tett adóelőleg-nyilatkozattól.Más a helyzet akkor, ha a gyermek után családi pótlékra csak egy személy jogosult. Ilyenkor közös érvényesítésre nincs lehetőség, azonban a kedvezmény megosztása alkalmazható. A megosztás kizárólag az éves személyi jövedelemadó-bevallásban gyakorolható, év közben, az adóelőleg megállapítása során nem.A kérdés szerinti esetben a felek élettársi kapcsolatban, közös háztartásban élnek, és nem vették igénybe az egyedülállóknak járó családi pótlékot. Az apa vér szerinti szülőként mindhárom gyermek után jogosult családi pótlékra, míg az anya kizárólag a közös gyermek után. Ennek megfelelően év közben az apa a három gyermek után járó kedvezményt veheti figyelembe, az anya pedig a közös gyermek után jogosult családi kedvezményre. A közös gyermek tekintetében a felek egymásra tekintettel[…]

Részlet a válaszából: […] háztartásban történik.A családi kedvezmény érvényesítésének törvénye feltétele nem a közös lakcím, hanem a közös háztartás. A közös háztartás lényege nem pusztán az együttélés, hanem a tényleges közös gazdálkodás és életközösség. A két fogalom azonban a gyakorlati életben nem válik el élesen egymástól. Egy esetleges adóellenőrzés során a közös lakcím az egyik legerősebb bizonyíték az életvitelszerű együttélés igazolására. Közös lakcím hiányában is fennállhat közös háztartás, de ilyenkor az érintetteknek egyéb körülményekkel kell alátámasztaniuk kapcsolatukat és gazdasági közösségüket. Ilyen bizonyíték lehet például a közös bankszámla, a[…]

Részlet a válaszából: […] osztalékká válik, akkor az osztalékelőlegből levont adót úgy kell tekinteni, mint az osztalékból levont adót. Az osztalékot a beszámoló évéről szóló adóbevallásban kell bevallani. Ez esetben az osztalékelőleg után kamatkedvezmény címén nem keletkezik jövedelem.Ha az osztalékelőleg nem válik osztalékká, akkor annak bruttó összegét a tagnak vissza kell fizetnie. A társaságnál követelésként nyilvántartott összeg az osztalékelőleg kifizetésétől annak visszafizetéséig, illetve elengedéséig adózási szempontból kölcsönként viselkedik, és a kamatkedvezményre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy a kifizetőnek kamatkedvezmény címén adófizetési kötelezettsége keletkezik akkor, ha a magánszeméllyel szemben fennálló követelésére a magánszemély nem fizet a jegybanki alapkamat öt százalékkal növelt összegének megfelelő kamatot, vagy ha a kifizető bizonyítja, hogy a szokásos piaci kamat alacsonyabb, akkor a szokásos piaci kamattal számított kamatot. A kamatkedvezményből származó jövedelem adóalapja a kamatkedvezmény 1,18-szorosa. A kamatkedvezményből származó jövedelmet a kifizető a beszámoló elfogadásának napjával állapítja meg.Ha a társaság a magánszeméllyel szemben fennálló követelését nem követeli vissza, hanem azt elengedi, akkor az elengedett követelésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A magánszemély által más személytől megszerzett bevétel egésze jövedelemnek minősül. Bevétel a magánszemély által bármely jogcímen és bármely formában, pénzben vagy nem pénzben megszerzett bevétel, így bevételnek minősül az elengedett követelés is. Elengedett követelés esetén bevétel a magánszemély megszűnt kötelezettségének összege. A bevétel jogcímét a magánszemély és a bevételt juttató személy között egyébként fennálló jogviszonyt alapján kell meghatározni, figyelembe véve a szerzés egyéb körülményeit is.Az adóelőleg megállapítására kötelezett kifizetőnek a társas vállalkozásban személyesen közreműködő tag elengedett követelése esetén az adóelőleget akkor is meg kell állapítania, és meg kell fizetnie, ha annak levonására nincs lehetősége. A megállapított és megfizetett adóelőleget követelésként kell nyilvántartani mindaddig, amíg a követelést a soron következő kifizetésbe be nem számítja. A kötelezettséget a juttatás hónapját követő hónap 12.[…]

Részlet a válaszából: […] megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított harmincadik napon szűnik meg.Fizetés nélküli szabadságról van szó, amely tartamára az érintett munkavállalót a munkaadótól díjazás nem illeti meg.Ugyanakkor a Tbj-tv. 16. §-a a) pontjának ac) alpontja értelmében az önkéntes tartalékos katonai szolgálat teljesítése céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt a biztosítás nem szünetel, ami azt is jelenti, hogy a biztosítást illetően a 08E nyomtatványon nincs bejelentési kötelezettség.Mindezek ellenére a jogszabály nem tartalmaz külön rendelkezést az önkéntes tartalékos katonai szolgálatot teljesítő a munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban álló dolgozók minimumjárulék-fizetését illetően.Ennek következményeként – tehát az erre vonatkozó jogszabályi előírás híján – az említett okból fizetés nélküli szabadságon lévő munkavállaló után a foglalkoztatónak minimumjárulék-fizetési kötelezettséget kell teljesítenie, pontosabban alkalmazni kell a minimumjárulék-fizetésre vonatkozó szabályokat.Ez annál is inkább ellentmondásos, mivel az egyéni vagy társas[…]

Részlet a válaszából: […] és jövedelemben részesül, feltéve, hogy ez utóbbi tevékenysége nem ellenkezik az orvos utasításaival, illetve nem hátráltatja a gyógyulását.Tehát lehetséges az a megoldás, hogy a munkaviszonyában keresőképtelen és táppénzben részesülő munkavállalóval megbízási jogviszonyt létesítsenek – valamely olyan tevékenységre, amely nem tartozik a munkakörébe, illetve amelynek ellátása nem hátráltatja a gyógyulását, nem ütközik az orvosi előírásokkal.További jogviszony[…]

Részlet a válaszából: […] élelmiszercélú feldolgozása, valamint az ezekből a termékekből keletkezett termékek közvetlen termelői értékesítése, továbbá– mező- és erdőgazdasági szolgáltatástekintendő.Az Öcsg-tv. 3. §-ának (4) bekezdése értelmében a mezőgazdasági őstermelő kiegészítő őstermelői tevékenységéből származó éves bevétele nem haladhatja meg az őstermelői tevékenységből származó éves bevételének negyedét. Ha a kiegészítő őstermelői tevékenységből származó éves bevétele meghaladja a teljes őstermelői tevékenységből származó éves bevétele negyedét, akkor a kiegészítő őstermelői tevékenység teljes bevétele nem minősül őstermelői tevékenységből származó bevételnek, és nem folytathat kiegészítő őstermelői tevékenységet mezőgazdasági őstermelőként. Ezzel összhangban az Szja-tv. 3. §-ának 85. pontja akként rendelkezik, hogy nem tekinthető őstermelői tevékenységből származó bevételnek a kiegészítő őstermelői tevékenységek bevétele, ha annak mértéke – több kiegészítő tevékenység esetében együttesen számítva – a családi gazdaságokról szóló törvény szerinti bevételi arányt meghaladja, továbbá azzal, hogy amennyiben a kiegészítő tevékenység, tevékenységek bevétele az említett bevételi arányt meghaladja, a kiegészítő tevékenységből származó teljes bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelemre vonatkozó szabályok alkalmazandók.A kérdésben említett esetben tehát a kiegészítő tevékenységből származó bevétel nem része az őstermelői bevételnek, azt az őstermelőként megállapítandó kötelezettségek (szociális hozzájárulási adó, járulék) között nem kell figyelembe venni.Ezek után már csak azt kell tisztáznunk, hogy önálló tevékenységből származó jövedelme után az érintett személynek milyen kötelezettségei származnak.Mindenekelőtt azt kell látnunk, hogy ebben az esetben valójában a[…]

Részlet a válaszából: […] megállapításánál azokat a napokat, amikor a diák mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól (e körbe sorolandó például amikor a szakképző iskolában tanul), nem lehet figyelembe venni.Ugyanakkor meg kell említenünk, hogy a megváltozott munkaképességű tanulók vonatkozásában a jogszabály valóban tartalmaz speciális előírást, de az nem érinti a kérdésben megfogalmazottakat. Az e körbe tartozó diákok utáni kedvezmény meghatározása[…]

Részlet a válaszából: […] társadalombiztosítási járulék alapját a Tbj-tv. 32. §-ának b) pontja értelmében. [Ugyanez vonatkozik a megítélt kamatra is ugyanezen szakasz d) pontja alapján.]Ennek megfelelően az érintett munkaviszony – noha annak megszüntetése jogellenes volt – 2024. augusztus 13-tól szűnt meg.A végkielégítés viszont járulékalapot képező jövedelem, amit – a Tbj-tv. 30. szakasza alapján – úgy[…]